2022. május 20.
Címlapra!
[
Regisztráció
] [
Profil szerkesztése
] [
Beállítások szerkesztése
] [
Keresés
]
[
Magánüzenetek
] [
Felhasználók listája
] [
Bejelentkezés
]
Üzenetküldés
Minden
regisztrált
felhasználó indíthat új topikot és küldhet új üzenetet ebbe a fórumba.
Felhasználó:
Jelszó:
Elfelejtettem a jelszavam!
Üzenet:
2005-10-17 22:39, OMGI: - Köszönöm a sürgetéseket, a nyitott szemeket és füleket, -dehát azért egy "lumbahhos" derékkal nehéz eleget tenni. Lehet, hogy hosszúnak fog tünni, de kétszer írni nincs kedvem, így azt teszem ide, amit magamnak is feljegyzek. Kéne egy lektor, aki a felét kidobja. No, akkor folytatom: 2. napunk Illyefalva község ,Kovászna megye (egykor Háromszék), 8 km-re Sepsiszentgyörgy megyeszékhelytől, Brassótól 23 km. Elsô reggelünk Illyefalván. A mögöttünk lévô éjszaka kóstolót adott a ”csaucseszkui” idôszakból. Az amúgy hideghez igencsak hozzászokott finn barátaimat azzal vigasztaltam, hogy gondolják csak el, milyen lehetett, amikor a szobákban a pohárba is belefagyott a víz. (Minden csak nézôpont kérdése! ) Néhány percnyire a falu ”központjától”, a domb tetején emelkedik a XVI-XVII.sz-ból való ötszögletû bástyafallal körülvett erödtemplom. A várfal lábainál meghúzódó KIDA alapítvány hotelszárnya szolgált a következô napokban ideiglenes otthonunkként. Azért nem írtam szállást, mert több volt annál. A háziak kedvessége, a környék bensôséges, nyugodt hangulata és nem utolsó sorban a házias, egyszerû és finom étkek tették többé egy szállónál.
Esti sétáink alatt már a második napon ismerôsként üdvözöltek a helyiek, ki csak mosolyogva, ki egy biccentéssel, ki hangos Jó napottal. A délelôttöt a bástyadomb ”megmászásával” kezdtük, majd a várfalról lepillantottunk a falura és a völgyre. Ha az idôjárás-felelôs nem esôt küldött volna ránk, akkor el lehetett volna látni akár a Királykôig. (Remélem jól emlékszem,s nem írtam rosszul) A templomban a kazettás mennyezet egyik sarki tábláján végigolvashattuk a templomban eddig szolgálatot teljesített papok neveit, bezárva a sort a maival, Kató Bélával. Utitársaim, akiknél az elmúlt 40-50 év alatt elég kevés dolog volt tiltott vagy üldözött tevékenység, meghatódva hallgatták végig, hogyan, milyen furfangos körülmények között sikerült a 80-as években egy csûrbôl kápolnát, kis imaházat építeni, hogy az idôs hívôknek ne kelljen naponta megmászni a dombot és ülni a hideg templomban. A Kató házaspár csodát vitt véghez ebben a faluban. Végigsétáltuk a falu központját, -no ne higgyétek, hogy sokáig tartott. Szombat lévén csak kívülrôl néztük meg a falu egyik büszkeségét, a Rustika-házat, ( http://www.rustika.ro/index_1.htm ) ahová azért néhány nap múltán be is jutottunk. Sajnáltam, hogy a mi irodalmunk nagyjai nem sokat mondanak külföldi embereknek. Ezzel a problémával még sokszor szembe kellett néznem. De valójában, ha magunkba szállunk, amikor csak ellátogatunk egy másik kulturában, bizony a legnagyobbakat kivéve mi is idegenül állunk egy-egy név vagy történelmi esemény elôtt. Délután már idegenvezetôvel indultunk Szászföldre, Prázsmár és Brasso volt a célunk. Valahol, másutt valaki az útviszonyokról írt, -hát ne tudjátok meg milyen (rövidebb!) út vezetett Illyefalváról Vámoshídon (Podu Oltului) keresztül Szászhermány-ba! Huhhh! Csoda, hogy a kisbusz tengelye nem tört alattunk. Idegenvezetônk, Zoli bácsi kitalálta, hogy szombat lévén rövid az idônk, ne menjünk Prázsmárra, hanem most nézzük meg Szászhermányban a XIII., XV.századból való, 12 m. magas, 8 tornyú várfallal körülvett erôdtemplomot. Nem bántuk meg a programváltoztatást! A helyreállítási munkák még javában folynak, így nem annyira “steril” az egész. Pl. a feltáráskor, egy valamikor befalazott gótikus ablak újrakibontásánál elôkerült –valószínûleg- az alapító püspök freskója.
Ma már csak itt láthatók eredetiben azok az apró, igen meredek lépcsôvel megközelíthetô, a templom falához illesztett, egyházi személyek részére készített kis menedékek, amelyeket idegen támadás alkalmakor használtak.
Brassó: Nem elég az esô, a fekete templomot 17 óra helyett 15.30-kor bezárták, és mi 10 perccel késôbb jöttünk. Így kívülrôl próbáljuk elmesélni, mit lehetne látni bent. És legalább végigsétáljuk a környéket. Vagy nem. :( A város nem fogadott a kegyeibe, megsértôdött, hogy kevés idôt szántunk rá. A parkolóban kétszer akartak tôlünk díjat bevasalni, a fôtéren alig tudtunk átbukdácsolni a vezetékeken, a pallókon, viszont egy zenei fesztivál végpillanataiban karaoke mûvészjelöltek produkcióitól zengett minden.
Csalódva, agyonfagyva végre találtunk egy helyet, ahol nem csak a hûvös teraszon, hanem bent is volt hely. Remek kávét, isteni süteményt kaptunk, már majdnem megvígasztalódtunk, amikor a fizetésre került sor. Biztos vagyok benne, hogy nem volt szándékos, de a magyarul egyáltalán nem beszélô felszolgáló lányka össze-vissza próbált számolni és ez a finnek szemében nem volt igazán nyerô. No, gondoltam, amikor visszatértünk Illyefalvára, egy utazásba sok minden belefér, az élmények legalább sokfélék lesznek. Igazam lett, ... várt ránk a következô nap. -
Beállítási lehetőségek:
Nincs engedélyezve HTML ennél az üzenetnél.
Nincs engedélyezve
Smilies
ennél az üzenetnél.
Mutasd az aláírást
(az aláírást a Profil beállításánál adhatja meg)
Topik áttekintése
Irjon nekünk!
-
Impresszum
-
Médiaajánlat
-
Súgó
MagyarOnline.
net
© Minden jog fenntartva! 2002-2006