2019. szeptember 21. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Család, szabadidő, érdekességek >> Érdekességek a világból...
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 következő lap )
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 06:32   
2004-01-21 04:05, frimi:
-
Csak kiegeszites.

Nem allja meg a helyet az az erved, hogy a kerek ismetenek hianyara az a bizonyitek, hogy a kotomboket gorgokon mozgattak. Nincs a vilagon az a fakerek ma sem, amelyik ilyen sulyokat elbirna. S ha jol sejetem, a kereket mar a sumerok is ismertek. De ha ok nem, akkor az asszirok igen.

Masfelol, Szentpetervaron, az egykori Teli Palota (ma Ermitazs) udvaran all egy voros (talan) marvanyoszlop, amelyet valamikor az 1800-as evek masodik feleben allitottak fel. Sajnos nem emlekszem a sulyara, de ez minden utikonyvben benne van. Ugy remlik, hogy valahol 50-100 tonna koruli a sulya. Valahonnan Sziberiabol(!) szallitottak oda es egy a fiatal (olyan 20-25 eves) hadmernok allitotta fel. Semmi nem tamasztja ki/ala, sajat sulya tartja! Olyan 20 meter koruli magassag. (Kb. mint a Hosok teren a Het vezer emlekmunel, de annal vaskosabb.)

Kar, hogy nem all rendelkezesemre pontos informacio. De akarhogy is van, nem foldonkivuliek raktak oda.
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 04:05   
2004-01-21 00:47, Mr Spock:
-
Kedves Gabor!

Bizonyara Te is tudod, hogy egy vitanak van egy pontja, ahonnan mar nem kozelednek az allaspontok - ha addig nem talalkoztak. Es akkor a vitat mar nem nagyon erdemes folytatni, mert az csak a mondandok ismetelgeteset eredmenyezi mindket oldalrol.
Ugy erzem, hogy mi mar egy ilyen ponthoz kozeledunk vagy talan mar el is jutottunk oda.

Ennek szellemben csak roviden par dolgot (nehol ismet).

- Daenikent illetoen nekem valtozatlanul az a velemenyem, hogy aki allit valamit (meg ha az allitas kerdes formajaban is van eloadva), annak a kotelezettsege a bizonyitas! (Erdekes szituacio lenne pl. ha a birosagokon a bevadoltnak kellene bizonyitania artatlansagat es nem a vadlonak a bunosseget.)

Daeniken elott nezetem szerint ket ut van: vagy maga igazolja sajat allitasai helytallosagat (ugy, mint azt barmely mas "igazi" tudos teszi a tudomany barmelyik agaban), vagy megfinanszirozza a kutatasok koltseget.

Ne feledd, hogy a tudomanyos vilag szponzoracios alapon mukodik. Meg ha az allam is a szponzor. S az allam konnyebben tudja a valasztokkal elfogadtatni a Mars utazas horribilis koltsegeit, mint mondjuk akar a dinoszaurusz maradvanyok kiasasat. (Amiket, ha jol emlekszem, Te is kifogasoltal a locsontok kepeben.)

- A piramisok epitesi technikajat illetoen nem akarlak semmirol sem meggyozni. De lattal mar olyan epitkezest, ahol sok ezren dolgoztak egyszerre? Mert en igen. Atomreaktor epitesenek lattam egy-ket fazisat. Tobb mint otezer(!) ember dolgozott egyidoben s azt hihette az ember, hogy csak paran lezengenek... Ennyit a hozzaferesrol...

Ami a szamitasaidat illeti, nem tagadom, erdekes teoria. De nem tobb! Miutan velem egyutt Te sem ismered az epitesi technikat, nem allithatod, hogy az lehetetlen! Illetve csak egy modon lehetseges: foldonkivuliek beavatkozasa reven.

S ha Deaniken azt sugalmazza, hogy az foldonkivuliek muve, akkor - mint irtam egy masik irasomban - el kellene gondolkozni Babel tornyatol kezdve a mintegy szaz masik egyiptomi piramisnak az egyiptomi tortenelem tobb szaz even at tortent felepitesen, azok kulonbozo stilusan, a befejezett es befejezetlen piramisok keletkezesen is.

Tovabba a sumer es mexikoi piramisok leten is, amlyeket egymastol ezrekben merheto tavolsagok es evek valasztanak el.

Kerdeztem masutt: elkepzelheto, hogy evezredeken keresztul a foldonkivuliek azzal vetetik eszre magukat a ma emberevel, hogy piramisokat epitettek? Ma meg embereket cipelnek kiserletezni urjarmuveikre? Nekem ez a kep sehogyan sem all ossze egysegbe.

Lenne azert egy praktikus kerdesem a teoriadhoz. Vegezzunk egy gondolatkiserletet!
Tetelezzuk fel, hogy rendelkezesre allna "megfelelo osszeg" a piramisok epitesi technikajanak tanulmanyozasara. A kutatasi terv alapja a Te szamitasod. Mi lenne a kutatasi terv lenyege? Annak bizonyitasa, hogy "nem lehet"? Mint egykor volt kutato allitom, hogy a kutatasok egyik celja peldaul az, hogy HOGYAN LEHET? A HOGYAN NEM LEHET?-et nem lehet kutatni, ugyanis az adott! Az a kiindulo helyzet!!! Kivancsian varom valaszod.

- Heyerdahlrol utoljara. Hogy miert allitottak fel a szobraikat akarkik tortenetesen a Husvet szigeteken, arra szegeny Heyerdahlon kivul meg Ddaeniken sem tudna magyarazatot adni, pedig - ha emlekezetem nem csal - azzal is foglalkozott. Es hova lettek pl. a mayak? Ugy szo nelkul felkerekedett egy egesz nep es eltunt a semmiben. S ha valaki vizsgalgatja mondjuk koepitmenyeiket, akkor rogton kotelessege erre a kerdsre is valaszolnia? Talan itt is kezenfekvo es tetszetos lenne egy olyan magyarazat, hogy a foldonkivuliek osszepakoltak oket. Csakhat egy egesz nepre ezt nehez lenne rafogni es barkivel elhitetni.

- S miutan kerdezted, hogy mit peldazott a repulesre vonatkozo irasom, mondom. Azt, ami 1900-ban lehetetlennek latszott, az par ev mulva realitas lett. Minden ketkedes ellenre.
Es nem ez volt ez egyetlen pelda a tudomany torteneteben.
Frimi



 
 Annita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 03:23   
Elotort belolem valami, muszaj leirjam:
Süto˝ András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat, -Bukarest 1977
Ez sem nem "piramis", sem nem "egy diktatura megszunese"! De ez egy olyan kis, ertekes konyv, amelyik egy vad diktatura alatt jelent meg, Romaniaban. Ebben rejlik az erdekesseg szamomra; vagyis: hogy akkor, ott megjelenhetett..
A tobbi -"az anyanyelv ösvényei", "nyelvünk ringatásai", "a szavak gyöngygügyögései", mar a kultura rovatba tartozna. Ide csupan az alabbi uzenet kapcsan kapcsolod(hat)ik.

Udv. Anita

 
 Cseko  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 01:54   
2004-01-21 01:10, Mr Spock:
-

Hallottam valakitol hogy nem Magyarorszagon szulettel es nottel fel. Ez igaz? Mert ha igen, akkor csak gratulalni tudok hogy ilyen jol tudsz magyarul irni. Nem viccelek, tenyleg igy gondolom. Persze, van benne hiba, de akkor is tokeletesen megertheto, es vegulis ez a lenyeg.

Ez a teteje mindennek Mr Spock ,ritkan irok ide de neha elgondolkoztat ha valaki azt sem tudja ,hogy magyarok ha nem is Magyarorszagon szulettek szepen tudnak irni magyarul.Sok millio magyar tud helyesen irni magyarul ,mert magyar iskolaba jartak Erdelybe,Szlovakiaba vagy a Vajdasagba, vagy eppen a cserkeszeknel tanultak meg irni Argentinaba magyarul.Talan hallottal esetleg Suto Andrasrol,Tamasi Aronrol vagy soroljam tovabb?

 
 Mr Spock  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 01:13   
Kedves frimi,

Ezert nem hiszek a Kheopsz piramishoz fuzodo szamosszefuggesekben s azok melyebb jelenteseben. Szammisztikanak tartom. Ezt akkor tartanam elfogadhatonak, ha az lenne az egyetlen. De hat van vagy 100...

Azert a PI egy picurkat elgondolkodtato. Igen, lehetett veletlen is, na dehat......

Gabor

 
 Mr Spock  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 01:10   
Kedves bimbi,

Na irok en is de ne nevesetek

Hallottam valakitol hogy nem Magyarorszagon szulettel es nottel fel. Ez igaz? Mert ha igen, akkor csak gratulalni tudok hogy ilyen jol tudsz magyarul irni. Nem viccelek, tenyleg igy gondolom. Persze, van benne hiba, de akkor is tokeletesen megertheto, es vegulis ez a lenyeg.

Koszonjuk a piramisok tortenetet, csak egyket dolgot szeretnek hozzatenni.

Utana jott a fia a Khafraa kiralj, aki epitette a masodik piramist a del nyugati reszen, es ugyan O volt az aki vette feleloseget hogy a Sfinx-ot is epitse.

Ez mar megvaltozott. A jelenlegi feltetelezesek szerint a Sphynx sokkal elobb epult mint a harom piramis ott egymas mellett.

A Fo Piramis (az elso epitve) magassaga 146 meter volt epitesekor,ma 137meter.Alapja 230meter.

Azt ugye tudjatok, hogy a Kheopsz éle *2/magassaggal a PI (3.14)-t adja ki? Amit tobbezer evvel kesobb fedeztek fel.


De ezert kulonleges csapdakat is epitettek a sirok korul el tavolitsak a tolvajokat.
Hogy miert van ez a 3 szog forma?,


Haromszog? Tudtommal gula.

Egy masik fura dolog az hogy szoktak hasnalni borotva keszlet szeruseget amit hasznalat utan ha csak bent tartottak a piramisokba azok ujra ki elezottek.

Ezt en is hallottam. Nem tudom hogy mukodik-e vagy sem, de valami mas igen. Fiuk, most figyeljetek, mert ezt sok eve hasznalom, es egy borotvat neha ket honapig is hasznalok.
Kell egy jo eros, kismeretu magnest venni (az enyem olyan 4x2 centis) es arra allitani a borotvat, es otthagyni egesz nap, a kovetkezo reggeli borotvalkozasig. Akkor hasznalni, es UGYANUGY (ugyanabban az iranyban) visszatenni. Meg fogtok dobbenni, hogy mennyivel hosszabb ideig marad eles egy penge.

Gabor

 
 Mr Spock  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 00:54   
Kedves frimi,

Ugyan en nem tudom a piramis alapzatat kepezo negyszog oldalainak hosszat, de lehet vagy 150 meter. S ebbol van negy. Allitolag 15-20 ezeren is dolgoztak az epitesen. De ha ennel kisebb letszam is volt egyszerre, ugy gondolod, hogy nem fertek el egymas mellett?

Nem bizony, ahogy ezt elozo levelemben emlitettem. Kb 240 meter az éle a piramisnak. Szamolgass.

Es azt is vedd szamitasba (amit nem emlitettem az elozo levelben), hogy ahogy mentek felfele a piramison, a kerulet egyre kisebb lett, es minden egyre magasabbra ment (kb 150 meter magas).

Gabor

 
 Mr Spock  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 00:50   
Kedves csakén,

Valamit említettél amire én sohasem gondoltam,(legalábbis idáig) az az IDŐ.

Az eddigi tudásunk szerint, ha megháromszorozzuk is a számításaidat (valami 4,5 percet adtál egydarab kő hejretételéhez)
Vegyünk háromszorosát!!! Tehát 80 éveket a fárao éveinek. Az azmondja hogy, 13,5 perc/KŐ!!!
?????????????????
Meggyőztél!!!!!
Ezekután csak kérdéseim vannak:-((


Orulok hogy megertetted. Na akkor most mar csak az kellene, hogy te legyel a Vilag Tudomanyos Akademia elnoke (:-).

Na de ami eszbonto, hogy ez mikeppen nem ilyen nyilvanvalo minden kutatonak akik ezzel foglalkoznak. Hiszen egyszeru osszeadas, kivonas, osztas szorzas es minimalis jozan esz kell hozza.

Gabor

 
 Mr Spock  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-21 00:47   
Kedves frimi,

"Na de akkor tovabb kellene kutatni, nem?"

Mibol gondolod, hogy ez nincs igy?


Mert sehol nem olvastam, hallottam, hogy Daniken feltetelezeset komolyan vettek es kutatjak.

"...mentalis triplaszltokat ugorhatnak..."

Ezt a kifejezest nem ismerem.


mentalis tripla-szaltók-ra gondoltam. Es en talaltam ki a kifejezest (:-).

Meg e 20. szazad elejen is neves tudosok allitottak, hogy levegonel nehezebb tagyak nem tudnak a levegoben maradni!

Na de ezt mire mondod?

"Mert, az ido problemajat akkor sem tudjak megoldani. 20 ev (amig a farao elt) az 10,512,000 perc. Az elosztva 2.5 millio kötömbbel, az meg akkor is kb 4.5 percnek fog kijonni tombonkent. Ha 20 even keresztul, ejjel nappal dolgoztak a farao beiktatasanak a pillanatatol a halalaig. Ez meg a mai, legmodernebb technologiaval SEM letrehozhato."

Tetszetos gondolatmenet. Bar nem tudom, hogy akar Kheopsz, Kephren, vagy Mukerinosz meddig uralkodott,


A hivatalos tortenelem szerint, a farao akit a Kheopsz piramisba temettek, 20 evig uralkodott. Ha beiktatasanak a napjan elrendelte a piramis epiteset, akkor is max 20 evuk volt ra. De mond hogy 40 (csak a vicc kedveert. Akkor 9 percuk volt egy kotombre.

Masfelol a szamitasbol kihagytad az epitok letszamat. Egyes tudosok feltetelezik, hogy ez szazezres nagysagrendu volt, de a legujabb kutatasok 15-20 ezerre utalnak. S ez azert mas optikat ad a dolgoknak.

Egy pillanatra sem. Ha nem lett volna sok munkas, akkor egyszeruen vicces lenne 4.5, 9 percekben szamolni. Akkor egy kotomb kibanyaszasa, kifaragasa, helyszinre szallitasa, magasba emelese, hetekbe tellt volna. Es hat dimenziok is vannak. A piramis alapele 240 meter. Tegyel minden meterre mondjuk 4 embert. Mond hogy ezer ember odafer (a negy él menten). Es akkor "bokezu" voltam. Masok banyasznak, faragnak, szallitjak. De egyik fazisban sem lehet vegtelenul szaporitani az ottlevo munkasokat, mert egyszeruen nem fernek oda. Vagy hogy leegyszerusitsem a kerdest. Mondjuk egy X meretu weekendhazat 20 munkas 100 nap alatt epit fel. Ervenyes a felteves, hogy 20,000 munkas 2.4 (0.1 nap) ora alatt felepitene?

"... még a kereket sem ismertek."

Ez tevedes. Szamos falfestmeny, de Thutenkamon sirlelete is az ellenkezojet igazolja.


Akkor mar volt, de a Kheopsz idejeben nem. Tortenelemkonyv anyag, nem en talaltam ki. Meg a jelenlegi elmeletek szerint is, a kotomboket faronkokon gorgettek. Tehat nem letezett kerekes jarmu abban az idoben.

"Maradna az, hogy "NEM TUDJUK, hogy mikeppen lett epitve". Ez lenne a legfontosabb mai kovetkeztetes."

Majdnem egyetertunk. Azt mondjak, hogy PONTOSAN nem tudjuk. Es keresik a megoldast. (Mert ha nem igy lenne, akkor meg ma is a 18. sz.-i verzional tartanank.)


A jelenlegi kutatas az elerheto, jelenleg ismert variaciokon belul mukodik. Tehat hogy 100 ezer vagy 20 ezer ember, hogy rabszolgak voltak-e vagy fizetett munkasok, hogy 30km-re volt a kobanya vagy helyben, hogy ho-rukk-oltak vagy futyultek, hogy satrakban laktak a munkasok vagy valyogkunyhoban, meg ilyesmi. Kerdezlek en, hallottad valaha ezekbol a forrasokbol a 4.5 perc dilemmajat amit en hoztam fel?????

Itt is majdnem egyet mondunk. A tudomanynak idore van szuksege, hogy megoldast talaljon egy adott problemara. Es vannak olyan dolgok, amire meg nincs ELEG ervanyag. De korantsem biztos, hogy idovel nem lesz. Ugyanakkor a fizikaban ismeretes az axioma fogalma, az olyan osszefugges, amit nem lehet bizonyitani. Ilyen pl. az, ahogy az ero egyenesen aranyos a tomeggel es a gyorsulassal. Persze itt nem axiomakrol van szo.

Pontosan. Aligha lehet a Kheopsz piramist egy axiomanak nevezni. Idore van szukseg? Igen. Na de ahogy a repulesnel is, hiaba varialtak a kezukhoz ragasztott szarnyak anyagat, formajat, sulyat, abbol soha nem lett repules. Ahhoz egy uj koncepciot kellett feltalalni. Ahogy a piramisnal is hiaba varialjak a munkasok szamat, a kunyhok alakjat, a kobanya tavolsagat, abbol soha nem fogjak kitalalni. Uj koncepcio kell. Daniken ajanlott egyet. "Kutyakotelesseguk" lenne utananezni.

"Ha jol emlekszem, az sokkal kisebb volt mint a Husvet szigeti szobrok,.."

En maskent emlekszem. Heyerdahl egy jol megtermett "hosszufulu" monolitjat allitotta fel.


Maskeppen emlekszunk, de lehet hogy igazad van. A problema akkor sem megoldott. Azt tudjuk hogy Heyerdahl miert csinalta, de azt nem hogy az oslakosok akkor miert csinaltak. Es hat Heyerdahl utja sem ugyanaz volt, hiszen tudta hogy honnan hova megy, tudta hogy kihalasszak ha bajba kerul, meg ilyesmi. Most olyan ket eve Lindbergh unokaja megtette ugyanazt az utat mint a nagyapja egy hasonlo gepen. Senki nem figyelt oda, mert mindenki tudta hogy "nem ugyanaz". "Hatvan radar" kovette, hajok alulrol, jet-ek felulrol ellenoriztek, stb. Nem ugyanaz.
-------------------------
Az emberisegnek a vilag megismeresere valo torkeveset en kisse elkulonitenem a "Volt-e elt a Marson?" problematikatol, noha termeszetesen osszefuggo dolgok. A vilagur kutatasa szerintem egyenes folytatasa annak, hogy "Mi van a latohataron tul?, Mi van a tenger masik oldalan?" stb., ES nem szabad elhanyagolni a hadaszati momentumokat sem, hiszen mondern eletunk vivmanyai mogott mindig megtalaljuk valahol ezt. Nem tudom, hogy a Mars vagy a Hold eseteben hol bujkal, de nem lennek meglepve, ha kiderulne itt is.

Mit akarsz ezzel mondani? Hogy szukseg van a kutatasra? Persze szukseg van. Na de olyan is van hogy jozan valoszinuseg. Beleegyeznel 1000 milliard dollar elkoltesere, hogy a fold kozepere egy lyukat furjanak es megnezzek hogy ott el-e az ördög?

"...meg egy kobor bakteriumot sem fognak talalni a Marson (hiszen maga az eletter nincs jelen)."

Lehet. Legfeljebb a nyomait.


Az nem lesz eleg, mert nem fogjak tudni bizonyitekkent kezelni akkor sem.

Bizonyara Te is lattad azt a mikroszkopos felvetelt, amely a Deli sarkon talalt, Marsrol szarmaztatott meteoritban mutattak ki. Szerintem csak ido kerdese a bizonyitek beszerzese. De ha utanna sem megyunk, akkor hogyan?

Nem azt mondom hogy ne menjunk utana. En itt az ellentmondasra ohajtok ravilagitani. Az urkutatas arrol szol, hogy "elet mashonnan". Daniken feltetelezese arrol szol, hogy "elet mashonnan". Az egyikre milliardok vannak elkoltve, a masikra nulla.

Gabor

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 21:22   
A biblia szovegeiben alig, vagy mondhatni sehogy sem vagyok jaratos. Lehet, hogy rosszul tudom, de ugy emlekezem, hogy szo van benne Babel tornyarol.

Feltetelezhetjuk-e, hogy azt kulso segitseg nelkul epitettek? Igen! Hiszen Istenhez akartak feljutni az emberek az "egbe" s Isten meg is buntette oket ezert a szentsegtoro elkepzelesert.

A szobanforgo epitmeny ugyan torony es nem piramis, de - kerdem azoktol, akik ezt tudjak - vajon van-e szo a Bibliaban az epites technikajarol?

De nem csak Egyiptomban, ill. Mexikcoban es Peruban vannak piramisok, de sokkal korabban a sumerok is epitettek hasonlo epitmenyeket, a zikkuratokat.

Nem elkepzelhetetlen, hogy ezeknek a nepeknek a vallasaban kulcsszerepet jatszott a Nap? (Az egyiptomiban feltetlenul.)

S a piramisok - es hasonlo magasepitmenyek - pedig az Istenekhez (legyen az bar Nap vagy mas) valo kozeledest juttattak kifejezesre, jobban mondva azt, hogy a kivalasztottak kozelebb vannak hozza, mint a koznep.
A zikkurat tetejen pl. az uralkodo es a fopap ill. a papsag lakott.

Ezeket az epitmenyeket nem csak foldrajzilag, de idsoben is igen nagy tavolsag valasztja el egymastol. S ha feltetelezzuk, hogy ezek az epitmenyek foldonkivuli technikaval es sugallatra epultek, akkor egyuttal azt is feltetelezzuk, hogy a Fold lakossaga evezredeket kitevo idointervallumban kulso befolyas alatt alltak.

S ha ez igy lenne, akkor miert csak nehany talannyal szembesulunk es miert nem tomegevel? S ha evezredek soran befolyas alatt alltunk, akkor most miert nem? Vagy az idegenek most is koztunk vannak? Ha igen, akkor az csupan az "elrablasokban" es vizsgalodasokban nyilvanul meg? Hiszen ezt megtehettek mar evezredekkel elobb es akkor korant sem lett volna az annyira feltuno, mint most...( Mar csaj azert is, mert biologiailag az ember az utobbi par ezer evben elegge keveset valtozott.)

S hol vannak akkor a piramisepiteshez hasonlo mai technikai bravurjaik? Hiszen ma mar a Mars fele kozelitunk, de a vilag urben valo kozlekedeshez technikai eszkozeink (meg)kevesek... Akkor miert nem segitenek bennunket foldlakokat ebben, ha mar a frigyladarol kideritettek, hogy az tk. egy akkumulator (vagy legalabbis galvanelem) volt?! Es az abban a korban elkepzelhetetelen es elkeszithetetelen eszkoz volt. Az utobbinak jelentosege a zsido nep szempontjabol tagadhatatlan. Ugy gondolom azonban, hogy az elozo viszont az egesz emberiseg javat szolgalna...

Persze minden lehetseges, en azonban "a legegyszerubb mindig a legbonyolultabb" elvet vallom, azaz szerintem a legkezenfekvobb dolgok jutnak az embernek legutoljara az eszebe.

Ennek szellemeben tehat...

Az egyiptomi piramisban temettek el a faraok egy reszet (ne feledjuk az egyiptomi elokelosegeknek a masztabak es barlangsirok jutottak es meg a fopapok sem epitettek piramist.)

Mexikoban az aztekok a piramisok tetejen mutattak be borzaszto emberaldozatukat istenuknek.

A zikkuratokat mar emlitettem.

Ugy gondolom, hogy nem kell ezek kozott kulonosebb, tobbezer kilometeres es tobb ezer eves athidalo kommunikacios osszefuggeseket vagy a foldonkivulieket keresni. A hitvilagoknak kozos vonasai lehetnek a magyarazati a hasonlo epitesi torekveseknek.
Frimi

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 20:01   
2004-01-20 19:38, rigojanos:
Hát Mexikóban elég világosan látszik, hogy csinálták őket. Kősorokat egymásra raktak, mindig kisebb sort az előzőnél.
A piramisépitést szerintem nem kellett más kultúráktól tanulni. Biztos nem ment egyszerüen az elsők megépitése, de amit elfuseráltak, az összedőlt. Én azért láttam egy nagyon elfusizottat is, ami fennmaradt.
De tudod, mi azon morfondirozunk, /már aki/ hogy esetleg földönkivüli lények segitettek az ókoriaknak, sőt középkoriaknak is, ugyan mindenféléről fennmaradat elég irodalom, kivéve erről.. Ugyanennyi erővel gondolkozhatnánk azon is, hogy oly picike állat, mint a hód, hogyan képes akkora gátakat épiteni? Vagy a költözőmadarak MIÉRT találnak vissza? Ezzel azt akarom mondani, hogy millió rejtélye van a természetnek, és azt se tudjuk igazán jól megmagyarázni.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 19:38   
2004-01-20 19:30, kaytee:
-
Mar csak ezert is erdekes, hogy ugyan akkoriban (kommunikacios technologia nulla) el tudott terjedni a vilag kulonbozo reszein a piramisok hire es epitesi modja, megsem maradt semmi nyoma annak, hogy hogy csinaltak oket.

 
 kaytee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 19:30   
Piramist azok épitettek, akik ennél igényesebb MAGAS épitményt nem tudtak épiteni.
Mexikó különböző részein magam is láttam pár piramist, ill. romokat, mint pl. Cholulában. Ez utóbbi azért érdekes, mert - eddigi ismereteink szerint- ez volt a világ második legnagyobb piramisa. A spanyol hóditók nem is ismerték fel a közben növényzettel benőtt romokat. Azt hitték, domb. (Különben lebontatták volna, és a köveiből katolikus templomokat kellett volna az indiánoknak épiteniük. Akkortájt ez volt a "módi", és ezért nem maradt ránk több amerikai piramis.)
A cholulai a Popocatepetl (helyiek Popónak becézik) tüzhányó alján van.
A vulkán időtlen idők óta, rendszeresen kitör, habár nem "rosszindulatú", azaz elég figyelmeztetést ad, és emiatt nem szokott emberéletben kárt tenni.
Szóval az indiánok tudták, hogy hová, és nyilván akkor azt is, hogy miért oda épitik a piramist. Csakis az isteneknek szóltak a piramisok, nem azoknak, akiket odatemettek. Ezek az indiánok ugyan a piramisok oldalában temetkeztek, nem bennük. Ott sokszor laktak.
Sokan nem tudják, hogy itt az USAban is nagyon sok piramis volt. Mi már csak dombokat látunk. De aki kicsit ért a geológiához, elég hamar észreveszi a különbséget.
Itt egy kis képes amerikai piramis tájékoztató:

http://www.geocities.com/linksatlantis/greatamericanpyramids.htm

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 09:55   
2004-01-20 05:18, bimbi:
-
Koszonjuk a piramisokrol irt tortenetet. Egy-ket dolgot hozzafuznek.

Valoban a leghiresebb a Kairo kozeleben, Ghizaban levo harom piramis, amelyeket eppittetojukrol neveztek el. (A nevek gorogosodtek az idok folyaman, igy lett. pl Menkaree-bol Mukerinosz.)

Fontos - s erre Te is utaltal -, hogy e harom piramison kivul meg van vagy 100 egyiptomszerte. Kulonosen erdekes az. un lepcsos piramis (epittetojenek neve momentan nem jut eszembe). Feltelezesek szerint ez volt a gula alaku piramisok elodje. A piramisok epitese elott un. masztabakba temetkeztek a faraok (s az egyiptomi elogelosegek is), ami tk. egy olyan teglatestszeru epitmeny, amely tk. egy gulaszelet, es amelynek felso sikja az alaplappal parhuzamos. A lepcsos piramis pedig nem mas, mint harom egymasra rakott masztaba.

Nagyon fontos, hogy vanak felbehagyott piramisok is, amelyek epittetoi nyilvan elobb haltak meg, mint a piramis maga elkeszult volna.

Nem emlekezem pontosan, de ugy remlik, hogy az egyes piramisok keletkezesi ideje kozott tobb szaz ev van!

Ugy gondolom, hogy ha vizsgalodasunk leragad akar csak a legnagyobb Kheopsz piramisnal, akkor nem jarunk el helyesen, hiszen a piramisok epiteset valamennyiuk komplexitasaban kell(ene) szemlelni. Ezert nem hiszek a Kheopsz piramishoz fuzodo szamosszefuggesekben s azok melyebb jelenteseben. Szammisztikanak tartom. Ezt akkor tartanam elfogadhatonak, ha az lenne az egyetlen. De hat van vagy 100...
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 09:16   
2004-01-20 07:36, csakén:
-
Ja, most lattam, hogy szerinted 3 ko egyszerre torteno beepitese lehetetlen.

Ugyan en nem tudom a piramis alapzatat kepezo negyszog oldalainak hosszat, de lehet vagy 150 meter. S ebbol van negy. Allitolag 15-20 ezeren is dolgoztak az epitesen. De ha ennel kisebb letszam is volt egyszerre, ugy gondolod, hogy nem fertek el egymas mellett?
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 09:06   
2004-01-20 07:36, csakén:

-
Egy kis matek.

Az osszes kovet DARABONKENT X ev alatt epitik be. Ha viszont egyszerre - ahogy mondad - HARMAT epitenek be, akkor az epitesi ido X/3 ev-re, azaz egyharmadara csokken.
Stimmt?
Frimi

 
 csakén  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 07:36   
2004-01-20 03:53, frimi:


Arra nem gondoltal esetleg, hogy a koveket NEM EGYENKENT emeltek be?

Jó kérdés!!
DE attol még a számok, számok maradnak.

Ha három követ tesznek be egyszerre, (ami lehetetlen) akkor mi változik?

 
 bimbi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 05:18   
Na irok en is de ne nevesetek

Gondolom meselek kicsit azok szamara akik nem igen ismeretessek a piramisok tortenetebe.Probalom roviden , es egyszeruen le irni azt amit roluk irnak, meselnek, gondolnak.

A Piramisok a Giza hejsegen vannak ,a Nilus folyo nyugatti reszen.Giza elvan ismerve okori varosnak vilag szerte.Tortenete visza visz idobe a 3200B.C.-be mikor az elso Egiptomi kiralj Narmer , hatarozta hogy fovaros legyen es O elneveszte annak idejen Anbdgadg.De az arabok Manafnak ismertek a varos nevet.

Az osi Egiptomiak nem veletlenul valasztottak ki a harom piramis epitessi heljet.Sok okukk volt ra hogy a megfelelo heljre talaljanak..Elsokent emlitenem azt hogy a kulonleges heljseg, a Giza,az egy oszekoto hej a del es eszak Egiptom reszeinek.Ugyan akor az volt a hej ahol legmagassab volt az emelkedo, vagyis koves dombos resz.Persze a magassagga es szelessege a dombnak az kituno volt es foleg szamitottak ara hogy jo kilatassa legyen.A kovek konyen kivaghatok voltak es erosek.
A hejseg kozel volt a Raa, Egiptomi”Isten” templomjahoz , Ean Shaams.

Alapitoi ennek a piramisoknak a Khofo kiralj az egyik , aki 20 even keresztul kiraljkodot es toprenget abban epitsen valami kulonlegest, hat meg tette, de az hogy hogyan csinaltak mai napig is egy nem megmagyarazhato dolog.
Utana jott a fia a Khafraa kiralj, aki epitette a masodik piramist a del nyugati reszen, es ugyan O volt az aki vette feleloseget hogy a Sfinx-ot is epitse.
MankaRaa, Khafraa fia, kovetkezet kirajsagra, a masik ket piramistol areb epitette a harmadikatEz utobbi, kirajsagaba volt tobb mint 20 evet .
Egiptomba nem csak ez a 3 piramis van , meg lehet talalni del El-faeoomtol egesz eszakig Gizaig.
Manaf(ahogy az oszes arabok ismertek) elvolt nevezve arab allam fovarosanak.Az arab allam akoriba tanuja volt az akori biztonsagnak es bekenek.(volt melo )

Piramisok meretei kovetkezok.A Fo Piramis (az elso epitve) magassaga 146 meter volt epitesekor,ma 137meter.Alapja 230meter.
Masodik piramis magassaga eredetileg 143meter, jelenleg 137 meter.Alapja az 215 meter.
Harmadik pedig volt 66 meter, alapja 106.
Mi volt a fo felfogassok ezeknek a piramisoknak epitesse ?Aza hogy testuket mumifikaljak es annak eltartassa kivalo legyen.A mumifikalasnak oka aza pedig hogy hittek egy eternalis eletbe. Elelmet es vizet is temmettek be azokba a kulonleges fekvo hejekbe, mert hittek a feltamadasba.De ezert kulonleges csapdakat is epitettek a sirok korul el tavolitsak a tolvajokat.
Hogy miert van ez a 3 szog forma?, irasok ara mutatnak hogy meg akartak vedenni a fold rengeseitol es eros viharoktol a kiralji sirokat.Ugyanakko ruhazatuk es testi diszukre is gondoltak , azok is legyenek megvedve tolvajoktol.

Ezeknek a piramisoknak van egy ugy nevezet teoriajuk is, azt alitsak kutatok hogy a piramisok alat van egy nagy elektromos energia foras.Vagy az hogy a piramisok huzag maguk ala ezt a bizonyos elektromosag energia forast.
( na biztos meg van ero az UFO akkujaba ami alatuk van eltemetve lezuhanassa ota <--- na ez csak kiss vicc volt ne legyunk mar oljan komoljok )De hisz vannak a foldon tobb iljen fajta elekromos foras ami tudva van maga fele csalja a vilamlas karjait is.

Mind a harom piramisnak elismert gyogyito erejuk van.
Az egyik, betegsegeket mint fej fajas es gyomor betegsegeket kural.Az oka a gyogyitasnak azt mondjak mert a nagy ero ami ered a piramisokon belul es azok korul.
Egy masik fura dolog az hogy szoktak hasnalni borotva keszlet szeruseget amit hasznalat utan ha csak bent tartottak a piramisokba azok ujra ki elezottek.
(hat en is ezt olvastam valamikor nem talaltam ki )
A masik erdekesseg aza hogy a 13-ik szazadba egy nagy foldrenges utan a piramisok stabilon maradtak mikozbe Giza es Cairo csunyan osze rogytak.

Nem is oljan reg az elso piramisba talaltak egy "hezagot" , ami tobb asatas utan egy ajtora talaltak aminek vas zara volt.Tan ennek kinyitassa meg tobb erdekes informaciot hoz a vilagra.

Na enyit akartam meselni erol, mivel piramisokrol beszelgettek..Tudom nem paszol a Koborlo temajahoz de Hunor gondoskodot errol :D.
Jo, Jo, majd tartom buksi fejem kopintasra Hunor



 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 03:53   
2004-01-20 02:01, csakén:
-

Arra nem gondoltal esetleg, hogy a koveket NEM EGYENKENT emeltek be? Hiszen ha ott volt mondjuk 10 ezer munkas, akkor nem lehet elkepzelni, hogy mondjuk akar 10 kovet is emelnek be egyszerre?

Csak mondtam egy szamot...
Frimi

 
 csakén  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-20 02:01   
2004-01-19 14:44, Mr Spock:


Valamit említettél amire én sohasem gondoltam,(legalábbis idáig) az az IDŐ.

Az eddigi tudásunk szerint, ha megháromszorozzuk is a számításaidat (valami 4,5 percet adtál egydarab kő hejretételéhez)
Vegyünk háromszorosát!!! Tehát 80 éveket a fárao éveinek.
Az azmondja hogy, 13,5 perc/KŐ!!!
?????????????????
Meggyőztél!!!!!
Ezekután csak kérdéseim vannak:-((

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 22:19   
2004-01-19 14:44, Mr Spock:
-
Kedves Gabor!

"Na de akkor tovabb kellene kutatni, nem?"

Mibol gondolod, hogy ez nincs igy? Mert nem jelentik ki mondjuk havonta, hogy nincs jobb hipetezisuk, mint az eddigiek? S ha meg ezt nem teszik, akkor meg azt mondjak rajuk, hogy agyonhallgatjak. Ez egy olyan, mint a nyuszi esete: ha van kalapja, akkor azert vagjak fejbe, ha nincs, akkor meg azert.

"...mentalis triplaszltokat ugorhatnak..."

Ezt a kifejezest nem ismerem.

"Es akarmi tradicionalis santitani fog."

Ezt meg en nem mernem ilyen hatarozottan kijelenteni. Gondolj csak a repules problemajara. Meg e 20. szazad elejen is neves tudosok allitottak, hogy levegonel nehezebb tagyak nem tudnak a levegoben maradni!

"Mert, az ido problemajat akkor sem tudjak megoldani. 20 ev (amig a farao elt) az 10,512,000 perc. Az elosztva 2.5 millio kötömbbel, az meg akkor is kb 4.5 percnek fog kijonni tombonkent. Ha 20 even keresztul, ejjel nappal dolgoztak a farao beiktatasanak a pillanatatol a halalaig. Ez meg a mai, legmodernebb technologiaval SEM letrehozhato."

Tetszetos gondolatmenet. Bar nem tudom, hogy akar Kheopsz, Kephren, vagy Mukerinosz meddig uralkodott, de pl. II. Ramszesz 62 evig. Masfelol a szamitasbol kihagytad az epitok letszamat. Egyes tudosok feltetelezik, hogy ez szazezres nagysagrendu volt, de a legujabb kutatasok 15-20 ezerre utalnak.
S ez azert mas optikat ad a dolgoknak.

"... még a kereket sem ismertek."

Ez tevedes. Szamos falfestmeny, de Thutenkamon sirlelete is az ellenkezojet igazolja. Az inkak nem ismertek a kereket.

"Maradna az, hogy "NEM TUDJUK, hogy mikeppen lett epitve". Ez lenne a legfontosabb mai kovetkeztetes."

Majdnem egyetertunk. Azt mondjak, hogy PONTOSAN nem tudjuk. Es keresik a megoldast. (Mert ha nem igy lenne, akkor meg ma is a 18. sz.-i verzional tartanank.)

"Ez egyaltalan nem problema. Egy csomo dologrol tudja (es elismeri) az emberiseg, hogy "nincs bizonyitek es kesz"."

Itt is majdnem egyet mondunk. A tudomanynak idore van szuksege, hogy megoldast talaljon egy adott problemara. Es vannak olyan dolgok, amire meg nincs ELEG ervanyag. De korantsem biztos, hogy idovel nem lesz. Ugyanakkor a fizikaban ismeretes az axioma fogalma, az olyan osszefugges, amit nem lehet bizonyitani. Ilyen pl. az, ahogy az ero egyenesen aranyos a tomeggel es a gyorsulassal. Persze itt nem axiomakrol van szo.

"Ha jol emlekszem, az sokkal kisebb volt mint a Husvet szigeti szobrok,.."

En maskent emlekszem. Heyerdahl egy jol megtermett "hosszufulu" monolitjat allitotta fel.

Mas.

Az emberisegnek a vilag megismeresere valo torkeveset en kisse elkulonitenem a "Volt-e elt a Marson?" problematikatol, noha termeszetesen osszefuggo dolgok. A vilagur kutatasa szerintem egyenes folytatasa annak, hogy "Mi van a latohataron tul?, Mi van a tenger masik oldalan?" stb., ES nem szabad elhanyagolni a hadaszati momentumokat sem, hiszen mondern eletunk vivmanyai mogott mindig megtalaljuk valahol ezt. Nem tudom, hogy a Mars vagy a Hold eseteben hol bujkal, de nem lennek meglepve, ha kiderulne itt is.

"...meg egy kobor bakteriumot sem fognak talalni a Marson (hiszen maga az eletter nincs jelen)."

Lehet. Legfeljebb a nyomait. Bizonyara Te is lattad azt a mikroszkopos felvetelt, amely a Deli sarkon talalt, Marsrol szarmaztatott meteoritban mutattak ki. Szerintem csak ido kerdese a bizonyitek beszerzese. De ha utanna sem megyunk, akkor hogyan?

"Ugyanakkor, az okori problemak kutatasa vezetHETne egy olyan konkluziora (ha nem tobbre), hogy "az akkor elo emberek, az akkori technologiaval erre nem lehettek kepesek".

Ez a hipotezis ma is el (lasd Daeniken), ezt kulonoskeppen bizonyitani nem kell. Azt kell bizonyitani, hogy kepesek voltak! Egyebkent pedig az okor kutatasa ma is es a multban is "slagertema" volt. Lehetne persze tobb penzt befektetni ebbe, csak kerdes, hogy mennyi haszon szarmazna belole? (Gondolj a befektetore, elsosorban az allamra es a valasztopolgarok szavazataira!)

(Mar mint Heyerdahl) "Mennyiben valtoztatja ez meg alapvetoen a mai tudasunkat."

Bizonyitek arra, hogy kezdetleges eszkozokkel is megvalosithato nagy sulyok mozgatasa, ami tudasnak az inkak birtokaban voltak. S majd idovel jon egy masik Heyerdahl, aki kello megszalottsaggal (es persze megfelelo anyagi hatterrel) megprobalkozik ennel nagyobb kotombok emelgetesevel. Addig is maradhat ketfele verzio: nem voltak erre kepesek onmaguk kulso segitseg nelkul, vagy a masik, jelenleg MEG nem tudjuk, hogy mikent csinaltak.

"Daniken semmit nem bizonyitott be, de a kerdesfelvetesei eroteljes hipotezisek, aminek utana kellene jarnia a tudomanyoknak."

Mar bocsass meg, de egy kerdesfelteves nem hipotezis. A hipotezis az Daenikennel, hogy mindez a foldonkivuliek muve. Hipoteziskent ezt is el tudom fogdani, de nem ugy, mint egyetlent es nem ugy, hogy ezt kell cafolni! A problema ugy is felvetheto, hogy Daeniken (es masok) ne kerdesekkel alljanak elo, hanem a kerdesekre adott valaszaik bizonyitekaival.
Frimi

 
 Koborlo  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 21:47   
Kedves Gábor.
Irod Akar egy kobor bakterium is megtenne, de eddig nincs. A valoszinuseg kemenyen azon az oldalon all, hogy meg egy kobor bakteriumot sem fognak talalni a Marson (hiszen maga az eletter nincs jelen).
Hozzá szolásom Javaslatott kellene küldeni az illetékeseknek,ha engem felküldenek legalább egy Kobor Lo lesz ott és ha viszek magamban pár bacit az is lesz

csak hogy egy kis Humor is legyen itt amig én nem leszek OTT.
Baráti szeretettel Géza (aki nem egy Kobor Lo)

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 21:01   
2004-01-19 11:37, Pompéry Berlin:
-
Magam nem kivanok a magyarok ostorteneterol vitazni.
Frimi

 
 Mr Spock  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 14:44   
Kedves frimi,

"... a koncepcio uj volt."
Mi volt a koncepcio? A foldonkivuli eredet?


Nem. Az, hogy a jelenkori magyarazatok teljesen elegtelenek.

Csak halkan jegyzem meg, hogy a piaramisok epoitesi technikajat illetoen mar a 18. szazadban is szulettek hipotezisek - egeszen napjainkig. Miert nem hiheto el, hogy senki nem talata meg eddig az igazi megoldast?

Teljesen hiheto. Na de akkor tovabb kellene kutatni, nem?

Vagy pontosabban egyik hipotezis sem nyert egyertelmu elfogadtatast, mert valahol santitott.

Es akarmi tradicionalis santitani fog. Mert mentalis triplaszltokat ugorhatnak, az ido problemajat akkor sem tudjak megoldani. 20 ev (amig a farao elt) az 10,512,000 perc. Az elosztva 2.5 millio kötömbbel, az meg akkor is kb 4.5 percnek fog kijonni tombonkent. Ha 20 even keresztul, ejjel nappal dolgoztak a farao beiktatasanak a pillanatatol a halalaig. Ez meg a mai, legmodernebb technologiaval SEM letrehozhato. Es az okori Egyptomiaknak nemhogy a legmodernebb technologia nem allt a rendelkezesukre, még a kereket sem ismertek.

Maradna tehat Daeniken a foldsonkivuliekkel?

Nem. Maradna az, hogy "NEM TUDJUK, hogy mikeppen lett epitve". Ez lenne a legfontosabb mai kovetkeztetes (ahelyett, hogy az eppen legnepszerubb elmeletet az epitesre elfogadjak).

S ha igen, arra mi lehetne bizonyitek, az hogy nincs ra bizonyitek? Erdekes bizonyitasi eljaras...

Ez egyaltalan nem problema. Egy csomo dologrol tudja (es elismeri) az emberiseg, hogy "nincs bizonyitek es kesz". A "nincs" mivoltot nem kell bizonyitani, az termeszetesen adja magat (ha nincs).

"...hogy lehet csak ugy "otthagyni" kerdeseket, hogy mikeppen mozgattak 50-200 tonnas monolith-okat?"

Irtam, hogy Heyerdahl daruk es mindenfele modern eszkozok nelkul allitott fel a Husvet szigeteken egy foldon fekvo legalabbis tobb tonnas monolitot. Ez elkerulte a figyelmedet.

Ha jol emlekszem, az sokkal kisebb volt mint a Husvet szigeti szobrok, csak utana extrapolaltak (valahogy ugy hogy, ha X ember kepes Y sulyu kovet mozgatni, akkor 100X kepes 100Y sulyt mozgatni). Csakhogy ez nem igaz, teljesen praktikus szempontok miatt.

"Es az egeszben az a legbosszantobb, hogy milliardokat koltenek a jelenlegi urkutatasra.....milyen cimen?.....hogy "hatha volt elet a Marson"."

Aruld el nekem, hogy az 50 tonnas monolitok felallitasia technikajanak kikutatasa mennyiben viszi elobbre az emberiseget a vilag megismereseben, mint a marsi elet nyomainak kutatasa?


Nem a vilag megismereseben altalanossagban, ez annal sokkal specifikusabb. A marsi elet kutatasanak a lenyege meg mindig az, hogy "letezik-e a Fold bolygon kivul elet". Hiszen ma mar majdnem mindenki hisz abban, de bizonyitek egy fikarcnyi sincs. Akar egy kobor bakterium is megtenne, de eddig nincs. A valoszinuseg kemenyen azon az oldalon all, hogy meg egy kobor bakteriumot sem fognak talalni a Marson (hiszen maga az eletter nincs jelen). Ugyanakkor, az okori problemak kutatasa vezetHETne egy olyan konkluziora (ha nem tobbre), hogy "az akkor elo emberek, az akkori technologiaval erre nem lehettek kepesek". Tehat vagy volt egy altalunk nem ismert, fejlett technologia (ami elveszett), ami teljesen uj lehetseges fejezeteket nyitna ki az emberiseg tortenelmeben, vagy foldonkivuli segitseg feltetelezheto lenne. Elismerem, egyik sem bizonyitek, de akarmelyiknek a menten tovabbmehetne a tudomany, tovabbi nagyon erdekes kutatasok fele, amik egy nap esetleg arra vezethetnenek ami a foldonkivuli elet bizonyitasara lenne kepes.

Sokkal tobbet! Osszefuggebe hozta a Husvet szigetek oslakoit a del-amerikai kontinensen elt - talan - inkakkal! Ne feledd, hogy a mi buszke europai okorunkban csupan partmenti hajozas volt s mar az is nagy tettrnek szamitott, amikor kesobb a Foldkozi tengeren hajokaztak!

Okay. És? Mennyiben valtoztatja ez meg alapvetoen a mai tudasunkat.

S Deaniken mennyiben bizonyitott be barmit is? A kerdesek feltevese nem tekintheto semmifele bizonyiteknek!!!

Ez igy igaz (igazad van). Daniken semmit nem bizonyitott be, de a kerdesfelvetesei eroteljes hipotezisek, aminek utana kellene jarnia a tudomanyoknak.

Gabor

 
 Mr Spock  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 13:58   
Kedved rigojanos,

"Es hat egy csomo mas tetel, magaval az epitessel kapcsolatban SEM logikus. Vert kophetnek a vilag archelologusai, akkor sem fogom tudni elhinni, hogy 20 even keresztul, ejjel, nappal, 4.5 percenkent kepesek voltak egy tobbtonnas koblokkot odatenni, banyaszastol, szallitason, kifaragason keresztul, helyere teteleig. 70 meteres atlagmagassagba."

Nekem tetszik a gondolatmeneted ezzel kapcsolatban. Te hol kezdened el keresni a megoldast?


Ott, hogy eloszoris ELISMEREM a fenti gondolatmenet ervenyesseget. Ennek az egisze alatt megint vegigmenni mindazokon a teteleken, amin mar vegigmentek, es azzal zartak le, hogy "biztosan igy kellett hogy legyen, hiszen ott all a piramis".

Nem egyszeru a dolog, sok aprolekos munka varna azokra akik nekiallnanak kutatni. Specifikus otleteim is lennenek, de utana kellene nezni, hogy technologiailag lehetsegesek-e ezen pillanatban

Gabor

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 11:37   
F E L H Í V Á S

Kedves Husikamm és mindenki, aki a magyar őstörténetről vitatkozik!

Felhívom a figyelmet, hogy erről a témáról - éppen azért, mert már egyszer fenyegetett annak a veeszélye, hogy elönti az eredetileg nem arról szóló eszmecserét - nyitottam egy topic-ot
Cikkeink kapcsán > Gondolatok a magyarságról fogalma körül - Eredettörténet címmel.

Ezennel kérlek Benneteket és minden eziránt érdeklődőt, hogy a magyarság tízezer éves történetének bizonyítására szolgáló, éppen ezért végtelennek ígérkező vitával oda áttelepülni szíveskedjetek.

Az "Érdekességek a világból" olvasóinak nevében

Pompéry Judit

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 11:08   
2004-01-19 01:08, Mr Spock:
-
Kedves Gabor!

"... a koncepcio uj volt."
Mi volt a koncepcio? A foldonkivuli eredet?

"...talalt elegendo "alapos gyanut", aminek az alapjan az igazi tudomanynak "kotelessege" lenne tovabb folytatni az idevonatkozo feltarasokat... ÉS egy vallranditassal legyen elintezve, azon az alapon, hogy "hát valahogy csinaltak, hiszen ott van"."

Csak halkan jegyzem meg, hogy a piaramisok epoitesi technikajat illetoen mar a 18. szazadban is szulettek hipotezisek - egeszen napjainkig. Miert nem hiheto el, hogy senki nem talata meg eddig az igazi megoldast? Vagy pontosabban egyik hipotezis sem nyert egyertelmu elfogadtatast, mert valahol santitott. Maradna tehat Daeniken a foldsonkivuliekkel? S ha igen, arra mi lehetne bizonyitek, az hogy nincs ra bizonyitek? Erdekes bizonyitasi eljaras...

"...hogy lehet csak ugy "otthagyni" kerdeseket, hogy mikeppen mozgattak 50-200 tonnas monolith-okat?"

Irtam, hogy Heyerdahl daruk es mindenfele modern eszkozok nelkul allitott fel a Husvet szigeteken egy foldon fekvo legalabbis tobb tonnas monolitot. Ez elkerulte a figyelmedet.

"Es az egeszben az a legbosszantobb, hogy milliardokat koltenek a jelenlegi urkutatasra.....milyen cimen?.....hogy "hatha volt elet a Marson"."

Aruld el nekem, hogy az 50 tonnas monolitok felallitasia technikajanak kikutatasa mennyiben viszi elobbre az emberiseget a vilag megismereseben, mint a marsi elet nyomainak kutatasa?

"Heyerdahl semmi mast nem bizonyitott, minthogy az az ut megteheto egy "ladik"-ban. Kesz."

Sokkal tobbet! Osszefuggebe hozta a Husvet szigetek oslakoit a del-amerikai kontinensen elt - talan - inkakkal! Ne feledd, hogy a mi buszke europai okorunkban csupan partmenti hajozas volt s mar az is nagy tettrnek szamitott, amikor kesobb a Foldkozi tengeren hajokaztak!

"Amit Heyerdahl nem valaszolt meg, hogy MIERT?

Azt hiszem, hogy alapvetoen kette kell valasztani a MIERT es a HOGYAN kerdeseket, bar az egyik segit a masik magyarazataban.
De nem vagy egy kisse maximalista? Heyerdahl valaszolt a hogyanra, de mikent varod el, hogy pusztan nemtudomhany hosszufulu szobrabol - mindenfele mas regeszeti lelet nelkul - kitalalja, hogy miert allitottak fel azokat? Persze hipotezisei voltak, de Daenikennek is vannak. Ot illetoen mintha kisse megertobb lennel... Pedig hat neki sincs tobb ervanyaga. Csak visszatero refrenje.

A piramisokat illetoen... Bizonyitott teny, hogy kiralyi temetkezohelyek voltak. S hogy miert ilyeneket es miert ekkorakat epitettek, ezt az epitettoktol kellene megkerdezni. A okszeruseg egeszen maskent latszik adott esetben egy masik idopontban, evzredekkel kesobb. S miert kellett pl. az Escorialt megepiteni? Nem lett volna eleg Fulopnek egy kisebb? Mint Victor Emanuele? Vagy annak is miert kelett egy egesz palotat epiteni? A kerdesek teljesen analogok az altalad felvetettekkel...

"Mindannyian dilettansok vagyunk a kerdessel kapcsolatban. Nem ez a problema. A problema az, hogy a tudosok is (:-)."

Ne haragudj, de ezzel a megallapitassal messzemenokig nem ertek egyet. A kulonbseg olyan, mint az operaenekes fellepese, meg az en furdokadbeli enekelgetesem kozott van.

S miert nem tudod elhinni Te sem, hogy elofordulhat esetleg netan a "nem tudom" is! S Deaniken mennyiben bizonyitott be barmit is? A kerdesek feltevese nem tekintheto semmifele bizonyiteknek!!!
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 09:57   
2004-01-19 03:33, husikamm:
-
Kedves Husi!

Nagyon nem szeretnem, ha ez a topic ugyszolvan a mi ketton parbeszedeve alakulna at. Ezert nem reagalok tetelesen korabbi kedeseimre adott valaszaidra, de ez egyaltalan nem jelenti azt, hogy egyetertek veled.

Hogy a vertesszollosi "Samu" mennyiben volt osunk es mennyiben nem, ebben nem szeretnek allastfoglalni. Pusztan megemlitem, hogy a mai felfogas szerint az emberiseg bolcsoje valahol Afrikaban volt s ilyen alapon mindenki mindenki rokonanak tekintheto.

A mgayarsagtudat nagyon fontos dolog! Ebben egyetertunk. Nem csak az a fontos, hogy hova tartunk, hanem hogy honnan jottunk! Magam ugy gondolom, hogy minnel messzebb megyunk vissza az idok homalyaba, annal kisebb jelentoseggel fognak birni az egyes ervek a mai korban.

Amennyiben majus 1.-tol az Unio tagjai leszunk, ugy a magyar nyelv hivatalossa valik az Unioban, vagyis minden hivatalos unios kiadvany magyar nyelven is megjelenik. Az, hogy ennek ellenre a munkanyelv francia, angol es nemet, semmivel sem kissebiti akar a spanyolok, akar mas nemzetek identitasat!

Masfelol a magyar kultura, a magyarsagtudat semmivel sem fog csorbulni, ha nem fogunk tudni olyan osokkel buszkelkedni, mint mondjuk az olaszok, a gorogok. (Bar hol vannak a mai olaszok pl. a romaiaktol...???)

Szerintem csak nevetsegesse valunk, ha olyan hipoteziseket es altudomanyokat fogadunk el tenykent es hangoztatjuk a nagyvilagban, hogy mi a sumerok, etruszkok, baszkok, egyiptomiak (most tk. melyik, mert mindez felmeruklt mar?!) rokonai/leszarmazottai vagynuk.

Csak emlekeztenelek a romanok erolkodesere, romai leszarmazasuk hangoztatasara. A dakok es a romaiak rokonsagara. Magam lattam sok evtizeddel ezelott - ha jol emlekezem - a gyulafehervari muzeumban egy dak harcos eltenbagysagu imitaciojat: reomai sisak, kerek romai pajzs, rovid legionarius kard es mindehhez lobogos gatya, lajbi es bocskor... Hogy finom legyek, enegem ezek nem gyoztek meg. Jobban hiszek a vlachok Albania teruleterol torteno bearamlasanak valamikor a 14.-15. szazadban. A dakok meg felolvadtak a nepek kohojaban - sok mas neppel, a gotokkal, alanokkal gepidakkal stb., egyetemben.

A magyar meg a "pusztak nepe" volt valaha. Nincs abban semmi szegyelni valo, hogy ugy eltek, ahogy a pusztai nepek eltek. Ok ugyanugy elraboltak mas nepek asszonyait, marhait, lovait, mint ahogyan az obveket is. Ha nem ezt tettek volna, mar regen csak mondabeli szereplok lennenk.

A magyarsag hirdetese pedig sajnos sokakban azt a kepzetet kelti, hogy annak zaszlolengetesben kell megnyilvanulnia. Anelkul, hogy a napi politika dzsungelebe tevednek csak egyet szeretnek momndani: van aki a kokardat a hajtokajan, van aki a bore alatt viseli. Ugy gondolom, hogyha az utobbi a szive tajekan van, akkor az akar hasznosabb is lehet!
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 09:26   
2004-01-19 09:17, frimi:
-
Kedves Husi!

Bocsanat. Elkerulte a figyelmemet, hogy utolso kerdesemre valaszoltal. Elolvasom s ha ugy erzem szukseget, majd reflektalok ra.
Frimi

 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-01-19 09:17   
2004-01-19 02:37, husikamm:
-
Kedves Husi!

"Mindenki magából indul ki. Aki nem meri megmondani az megjátsza önmagát."

Nagy kar, hogy leragadtal a makosretesnel!
Ne haragudj, de neked fogalmad sincs, hogy itt nem makosretesrol van szo (ami csak peldazat akart lenni), hanem egzisztenciarol. Olykor evtizedeket kitevo szellemi befektetesrol, amit egy meggondolatlan, elhamarkodott kijelentes orokre tonkre tehet! Egy tudos az egesz egzisztenciajat kockaztatja, ha eloall egy feltevessel, ami totalisan szemben all az adott tudomanyos felfogassal es vegul kiderul, a feltevese nem allja meg a helyet! Egy eletre elmeszelheti magat... S akar elmehet villamoskalauznak... (Ha lattad a Jurassic Park masodik reszet, akkor az egy kisse jobban megvilagithatja, hogy mirol beszelek.)

S mondd meg nekem, hogy mit kockaztat egy outsider? Mondjuk egy lakatos eloall egy nagyon tetszetos valamifele magyarazattal, amit kello szuggesztivitassal ad elo. Mindenki vevo az elkepzelesere. Bekassziroz egy nagyobb penzosszeget s ha bukik, legfeljebb folytatja a lakatossagot. Vagy eleldegel maganzokent a befolyt osszegekbol.
Tobb ez, mint a makosretesehez fuzheto tudom-nem tudom kerdese...

A nevetsegesseg ugyan ol, de Giordano Brunot meg is egette az inkvizicio, mert azt allitotta, hogy a Fold forog a Nap korul es nem forditva.

Mas.

Miert nem lehet elhinni azt, ha valami rejtelmes dolog vetodik fel, hogy akkor az is elofordulhat hogy a tudos vilag nem tudja a magyarazatat? Ellenben miert kell rogton elhinni akarkinek akarmilyen hajmereszto magyarazatat.

Kerlek, hogy az UFO jelensegeken kivul mondj mar egy-ket peldat az agyonhallgatasra, hogy egy kicsit konkretabb legyen a tema megvitatasa.

Egyebkent pedig orulnek, ha valaszt adnal, (mert hisz Te nagyon fontosnak tartod a magyarsag oseinek okori vagy meg korabbi idok nepievel valo kapcsolatat/rokonsagat), hogy miert olyan fontos ez nekunk, ma elo magyaroknak a XXI. szazadban?
Frimi


 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó