2021. december 04. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Németország >> Érdekességek Schwarzwaldból
Új topik indítása   Üzenet küldése
 perec  módosítás |   válasz erre |   profil |  2011-07-27 23:21   
Kedves Frédi, már amennyire én értek ehhez egyáltalán, a "politikai korrektség" fogalmának éppenhogy velejárója, hogy nem azonos a korrektséggel, hanem csak "politikai" - vagyis nem igazi, hanem pragmatikus (vagy ki tudja milyen más, mindenesetre nem egyenes) okokból történő konformitás. Igy mint fogalom éppenhogy hasznos, mivel amit alább leírsz, az pont politikai korrektség. Az megint más kérdés, hogy a kifejezés maga amerikanizmus.

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2011-07-27 12:15   
A „political correctness” és a Nazihäusle

Persze írhattam volna politikai korrektségnek is, de szándékosan nem tettem, ugyanis akik erre nagy szeretettel hivatkozna, azok ezt többnyire angolul használják.
Erről, az amerikai szkizofrénia sajátos szülöttjéről őszintén megmondva nem sokat tartok. Mi az, hogy politikai korrektség? Vagy egyszerűen korrekt valaki, vagy nem.
Attól, hogy valakit nem négernek nevezek, hanem afroamerikainak, vagy nem cigánynak, hanem romának mondok, attól még lehetnek szavaim gyűlölettől túlfűtöttek, vagy szeretetteljesen rokonszenvet mutatóak. Ezenkívül a megnevezés pontatlan is, amennyiben például egy afrikai négerről van szó.
Egyébként még 20 évvel ezelőtt a cigányok még csak a roma megnevezésről sem hallottak, büszkén nevezték magukat cigánynak, legalábbis Erdélyben.
A dolog ma már egészen abszurddá fajult, vannak akik például a „fekete lyuk” elnevezést is sérelmezik, vagy a Mi atyánk.. imádságban az atya szót (feministák).
különben hogy is van ez? Egy afroamerikai mondhatja nekem azt, hogy fehér?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mint vizsgázott túravezető, de mint államilag (Landratsamt) megbízott természetvédelmi járőrtag, széltében-hosszában járom immár jó 20 éve a Hochschwarzwald (Magas-Fekete-erdő) hegyeit, völgyeit. Sok érdekes dolgot figyeltem meg, mint a parasztházak jellegzetességeit, ritka növényfajokat (szabad-e még egyáltalán a „faj” szót kiejteni?), kelta és alemann toponímiákat, néhol a nácizmus nyomait és még sok mást.
Az egyik ilyen érdekesség a Breitnautól északra található Nazihäusle. Az elnevezésnek semmi köze a nácikhoz! Nevét Ignaz Ruftól kapta, ő építette –építtette a házat és az Ignaz (magyarul Ignác) nevet itten Nazinak becézik, mint ahogyan a házat is Häuslenak és nem Häuschennak.
Egy alkalommal amikor ide értem, egy helyidegen csoportot találtam itt, akik pont a buszmegálló tábláját figyelték nagy izgatottan. (http://www.lachmeister.de/lustiges-bild/kuriose/2590/nazihaeusle-bushaltestelle.html )
Volt aki megrökönyödött, volt aki dühöngött, de olyan is akadt, akinek a szemében huncut mosolyt véltem felfedezni. Első reakcióm az volt, hogy odamegyek és felvilágosítom, mint már oly sokszor a múltban, a társaságot de aztán belém bujt a kisördög. Tovább mentem utamon, hagytam őket tudatlanságukban, nem voltam korrekt.
Az egész úgy jutott eszembe, hogy a tegnap megint ott jártam és mit látok? A buszmegállót már nem Nazihäuslenak, hanem Ignazhäuslenak hívják. A politikai korrektség nevében (bizonyos körök nyomásának engedve) a helyi toponímiák és tradíciók semmibevételével – tehát inkorrekt módon megváltoztatták a megálló nevét. Szerintem kevesebb költséggel járt volna, ha meghagyják a régi táblát és azt egy, az elnevezést megmagyarázó szöveggel kiegészítik. Ez a megoldás politikailag, vagy a nélkül korrekt lett volna!

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-10-15 13:04   


Wolfgang Amadeus Mozart 250-ik születésnapját kellőképpen ünnepelte a világ. Ha triviális akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy az idén még a vízcsapból is Mozart muzsika jött.
Cosima Mozartról, a nagy zeneszerző feleségéről azonban alig esett szó, pedig megérdemelné, hiszen az a tény, hogy Mozart művei az utókor számára fennmaradtak nagyban a zeneszerző feleségének köszönhető, aki urát 50 évvel élte túl.
Nos Cosima Mozart, született Weber a Fekete-erdőben a Zell im Wiesental városkában, - akkoriban bányásztelepülés – látta meg a világot. A Weberek a tisztviselők felsőbb rétegéhez tartoztak és a Schönau-Wehr bárok szolgálatában állottak, akik fennhatósága alá Zell is tartózott. A Weber család egy másik ismert tagja Carl Maria von Weber zeneszerző is. Ő már nem Zellben született, csak az édesapja. Ő Mannheimban jött a világra és itt ismerkedett meg unokatestvére Cosima is Mozarttal.

Zell im Wiesental:

Photobucket - Video and Image Hosting

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-14 14:21   
Legek a Fekete-erdőből


A világ legnagyobb kakukkórája

Schonachban található a Josef Dold által épített kakukkóra, ami egy ház.
Kivül a falon a mutatók és minden órában megjelenik a kakukk a japán fényképészek nagy örömére. Belül látható a majdnem kizárólag fából készült óraszerkezet a fogaskerekeket is beleértve. Jellemző az óra méreteire, hogy az óra ingája 2,7 m hosszú.


Németország legnagyobb vízesése

Az előző helyszíntől csak 5km-re található a tribergi vízesés. A víz hét lépcsőn 162 m hull alá egy festőien szép környezetben. Az állatok úgy megszokták a turistákat, hogy egészen közel merészkednek. Nem csak a szemtelen mókusok, de az egyébként nagyon óvatos mátyásmadár is.
A helyszínen emléktábla jelzi Ernst Hemingway itt jártát.


Németország legnagyobb és a világ legrégibb óramúzeuma

Ez a furtwangeni óramúzeum. A gyűjteményben a világ minden tájáról találhatók órák, de tetemes mennyiséget a hazai, azaz Fekete-erdőben készített órák teszik ki. Ezeknek két fő változata van, a kakukkos órák, meg a kézi festésű faliórák. Már 1642-ben készültek a Fekete-erdőben órák. Ma az itt gyártott órák évi mennyisége meghaladja a 60 milliót.


Németország legnagyobb természetes síugrósánca

Titisee-Neustadtban, Neustadt városrészben található. 1932-ben egy fajta munkanélküli-foglalkoztatási intézkedés keretein belül épült. Minden esetre a „legnagyobb természetes síugrósánc” titulust 3 éve már nem viselheti, ugyanis átépítették, hogy világkupára alkalmas legyen. Már kétszer tartottak is itt világkupa versenyt. Sajnos gondot okoz a hó hiány. Hiába a hószóró berendezés, ha a hőmérséklet túl magas, nem, lehet vele semmit sem kezdeni. A tavaly Svájcból importálták a havat, így mentve meg a versenyt.


Baden-Württemberg legnagyobb, legrégibb és legmagasabban fekvő természetvédelmi területe

Ez a Feldberg természetvédelmi terület. 4226 hektáron terjed ki és már 1937-ben természetvédelmi területnek lett nyilvánítva. A felszíni formák jégkori nyomokat hordanak és a számtalan védett növény között is találunk glaciáris reliktumokat. A sok növényritkaságon kívül (mint hegyi árnika, alpesi harangrojt, katika sisakvirág, stb.) sok ritka állattal is találkozhat a szerencsés és halk vándor. (Fajdkakas, hőcsik, zerge, stb.)


 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-07 17:19   
Kedves Susanne,

nyilván nem tudod, ezért hívom fel a figyelmedet arra, hogy Frédi a Duna eredetéről 10-részes "krimit" írt, itt találod mint címadó első bejegyzés:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=1356&forum=26&10

 
 GSusanne  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-07 16:08   
Fürstenberg kastély kertjében van a Dunaforrás

 
 GSusanne  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-07 15:52   
Kicsit besegitek a Feketeerdö történetében
Ha itthon a szélesen áradó, hömpölygô
Dunára pillantunk, nehéz elképzelni, hogy valahol Svábországban mint gyönge erecske csordogál. A hely, ahonnan ered, díszesen kiképzett medencével keretezett. Fölötte két nôi testet mintázó, gyönyörû szobor. Mint mondják, Baar, a sváb anya(föld) hajlik óvólag lánya, a szûz Duna fölé, hogy hosszú útjára indítsa. Áttetszô vizét is csakugyan (zöldes)kéknek látná Johann Strauss. A Fekete-erdô, a Sváb Alpok és a Baar-fennsík mezsgyéjén tör elô a karsztrétegek mélyébôl. A Fürstenberg hercegek fényûzô kastélyának rózsakertjében


 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-07 12:43   
Goethe és a Fekete-erdő 2.

Johann Wolfgang és Cornelia

Goethe egy másik, ezúttal családi kapcsolata a Fekete-erdőhöz Emmendingenben keresendő.
Goethe ifjúkori, frankfurti barátja Johann Georg Schlosser Emendingenbe került az ottani őrgróf főhivatalnokaként. Schlosser feleségül vette Goethe húgát Cornéliát. A költő kétszer is ellátogatott Ermmendingenbe, először 1775 május 25. és június 4. között, majd, már húga halála után 1779 szeptember 27. és 30. között.
Második útja alkalmával meglátogatta az Emmendingen és Sexau között álló Hochburg (fotó 1.) maradványait is és ellátogatott a Höllentalba is. Mindkét helyen rajzokat is készített.
Goethe kapcsolata húgához nagyon ellentmondásos volt. Egyrészt ezt a kapcsolatot erős kötődés és szeretet jellemzi. Másrészt pedig Goethe többször is igen csúnyán viselkedett húgával szemben, ami aztán tudatosodhatott is benne, mert haláláig lelkiismeret furdalása volt húga korai halála miatt. Cornelia Schlosser, szül. Goethe még 27 éves sem volt, amikor röviddel második gyermekének megszületése után, 1777
Június 8-án meghalt.
Sírhelye ma is létezik az emmendingi régi temetőben. (fotó 2.)




 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-06 07:52   
Goethe és a Fekete-erdő

Nem nagy titok, hogy Johann Wolfgang von Goethe, a 255 évvel ezelőtt született és a németnyelvű irodalom legnagyobb költőjeként számon tartott zseni, az irodalmon kívül a természettudományokban, a politikában és nem utolsó sorban a hölgyeknél is kimagasló sikereket ért el. Az már valószínűleg nem ennyire nyilvánvaló, milyen kapcsolatban állott Goethe a Fekete-erdővel.

Goethe, Faust, Fekete-erdő

Nos az egyik kapocs a Fekete-erdő és Goethe között dr.Johann Georg Faust. (Doctor Johannes Faustus) A nagy költő Faustjának ihletője reális személy volt. Ez a Doctor Faustus egy ideig a Fekete-erdő egyik kisvárosában, Staufenban, Anton von Staufen báró megbízásából tevékenykedett és itt is halt meg.
Fausttal kapcsolatban minden rejtélyes és bizonytalan. Szinte csak annyi biztos, hogy egyáltalán élt. Szem születésének pontos dátuma, sem annak helye, de halálának biztos időpontja sem ismeretes.
Feltehetőleg 1480 körül született vagy Knittlingenben, vagy pedig Helmstettben. Több egyetemen tanult (teológiát), de híressé-hírhedté asztrológusként, varázslóként, a fekete mágia mestereként vált. Érdekes róla tudni, hogy Melanchton hevesen támadta őt.
Staufenban (Foto 1.) a “zum Löwen“ (az oroszlánhoz) címzett fogadó harmadik emeletén, az 5-ös szobában élt és tevékenykedett.(Foto 2. és 3.) Sajnos a szoba megtekintését a szálloda jelenlegi tulajdonosai nem engedélyezik, pedig amúgy mindent megragadnak szállodájuk Fausttal való reklámozására.
Faust halála 1538-ban, vagy 1539-ben, vagy 1540-ben (ahány forrásmunka, annyi évszám) következett be. Állítólag egy vegyi kísérlet alkalmával történt robbanás okozta halálát. Más feltevés szerint munkaadói tették el őt láb alól, amikor megelégelték az aranycsinálás terén mutatkozó tartós eredménytelenségét. Minden esetre hirtelen halála adott alapot annak a mondának, miszerint egy 24 éves szerződés lejártával az ördög végzett vele.
A Faust-mondát Goethén kívül mások is feldolgozták, pl. Marlowe, Lessing, Heine, Thomas Mann, de Goethe Faustja a leghíresebb. A “zum Löwen” ma egy nívós vendéglő és szálloda. Berendezése ízléses és korhű. Sok minden emlékeztet Faustra és Goethere. Freskók, fakszimilék, tusrajzok díszítik a termeket. Sajnos ottjártamkor kategorikus nemmel válaszoltak arra a kérdésemre, hogy lefényképezhetem őket. Így nem maradt más hátra mint, hogy a Faust teremben egy jó ebéddel vigasztaljam magamat.



Folytatás következik



 
 Futrinka  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 16:30   
A koleszterin még elmegy, de a sok kalória benne...
De nem számít, megéri

Ki is fogom próbálni a receptet, aztán majd befizetek fitness-studióba




 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 15:08   
Az én májamnak már úgyis annyi. Beveszek a cserkóra egy Kümmerlinget is
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 15:04   
Ha külön még iszol hozzá cseresznyepálinkát, akkor már nem fogsz a koleszterineddel törödni, mert akkor már a májaddal kell törödj!

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 14:43   
Frédi, Frédi!
Egy nap kétszer meggytorta? Mit szól hozzá a koleszterinem

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-04 14:17   
Fekete-erdői meggytorta

Hozzávalók:

Tortalap

7 tojás

1/4 kiló cukor
15 deka liszt
5 deka konyhai keményitő
5 deka kakaó
6 deka vaj

A vajat lassan felolvasztjuk. A tojássárgáját cukorral forró vízfürdőben kemény habbá felverjük.
A lisztet és a kakaót rászórjuk és a felolvasztott vajat hozzáadjuk. A tojásfehérjét kemény habbá verjük és óvatosan hozzákeverjük a masszához. Kerek, lisztezett formába (kb 28cm átmérőjü) öntjük.
A sütőt 190C° -ra felforrósítjuk és a masszát 30-35 percig sütjük. Éjszakára pihenni tesszük.


Töltelék

460 gramm meggykompót
½ liter meggylé
4 deka cukor
½ fahéjdarab
2 db. zselatin

Körités
¾ liter tejszín
6 deka cukor
6 centiliter meggy, vagy cseresznyepálinka
1 db. zselatin


A meggyet egy szürő segítségével jól lecsorgatjuk. ¼ liter meggylevet a cukorral és fahéjjal felforraljuk. A fahéjat kivesszük, a beáztatott zselatint hozzáadjuk, párszor jól üsszekeverjük.
Hozzáadjuk a meggyet, majd lassan felforraljuk. Utána levesszük a tűzről és hülni haggyuk.
16 szem meggyet félreteszünk a díszítéshez. A kihűlt tortalapot ovatosan három szeletre vágjuk.
A tejszínt a cukorral kemény tejszínhabbá verjük. Az első lapot bekenjük vékonyan tejszínnel, majd habnyomóval a lapra sok habgyürűt nyomunk, a közepükbe meggyet helyezünk, majd habbal az egészet elegyengetjük és ráhelyezzük a második lapot, amit a meggy- ill. cseresznyepálinka és zselatin eleggyel jól meglocsolunk. Bekenjük egy réteg tejszínhabbal, majd ráhelyezzük a harmadik lapot. A tortát tejszínhabbal fedjük, az oldalát körben is egyenletesen tejszínhabbal bekenjük. A felső tortalapra habnyomóval a félretett 16 szem meggy számára fészket nyomunk, majd belehelyezzük a maggszemeket, majd a közepét beszórjuk csokoládéreszelékkel.




Jó étvágyat !

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-03 14:23   
A Fekete-erdő híres szülöttei



Martin Heidegger a híres, de máig is vitatott filozófus, egy ideig a Freiburgi Egyetem rektora 1889-ben Meßkirchben született. Heidegger a 20. sz. Egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodója. Főműve a Lét és idő.

Hermann Hesse későbbi nobeldíjas író 1877-ben Calwban látta meg a napvilágot.
Mint író közismert. Azt már kevesebben tudják róla, hogy jól festett is és - vigasz az iskolával hadilábon állóknak: Hesse nem érettségizett le, otthagyta az iskolát- Lám mégis nobeldíjas lett.

Eduard Junghaus a jó nevű Junghaus óragyár későbbi alapítója 1823-ban Schrambergben született. A nevét viselő Junghaus órák keresett márkának számítanak ma is Németországban.

Johannes Kepler Galileivel együtt a modern asztronómia megteremtője 1571-ben,
Báthory István fejedelemmé választásának évében született Weilban (ma Weil der Stadt).

Constanze Weber Carl Maria von Weber zeneszerző unokatestvére, később Mozart felesége Zell im Wiesentalban jött világra.


 
 GSusanne  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 18:59   
Szivesen olvasok a Schwarzwald történetéröl.
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 10:28   
Első sílift

A tél rohanó léptekkel közeledik, aminek ugyan nem mindenki örvend, de a téli sportok kedvelői minden bizonnyal.
A sízés már az 1830-as években terjedőben volt, de akkor még meg kellett kínlódni egy-egy lesiklás élvezetét, a hegyre gyalog kellett felmenni.
A svájciak büszkén mondják, írják, hogy a világ első síliftjét ők építették 1934-ben a Davos melletti Bogenban. Vagy nem tudnak róla, vagy pedig elhallgatják, hogy a világ valóban első síliftjét 1908-ban a Fekete-erdő (Schwarzwald) egy kis falújában Schollachban vették üzembe. A Schneckenhof (szószerinti fordításban csigaudvar) egy fogadó tulajdonosának Robert Winterhaldernak az a ragyogó ötlete támadt, hogy a malmában használatos vízerővel működő gépezet, amivel a gabonát az udvarból a malomba, majd a lisztet a malomból az udvarba szállította, emberek mozgatására is alkalmas lehet. Ennek megfelelően átépítette a szerkezetet és 280m hosszan mozgatta a sízőket a 32m szintkülönbséggel rendelkező dombocskára. Sajnos a liftet már az első világháborúban lebontották, annak fémrészeit a nagy anyaghiány miatt beolvasztották.



 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó