2022. január 24. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> USA >> Nyugati magyar média
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
 Valeria  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-08-28 14:29   
2007-08-07 23:48, viking64993:
-
email cim

usanepszava@yahoo.com

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-08-27 19:00   
2007-08-07 23:48, viking64993:
-

Melyik lap szerkesztoseget, es milyen uton probalod elerni?

Hunor

 
 viking64993  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-08-07 23:48   
Sziasztok!

En majusban rendeltem meg az ujsagot, es meg egy darabot sem kaptam. Probalom elerni a szerkesztoseget minden uton, de sajnos nem sikerult.

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-03-29 18:53   
Ha valaki kiváncsi arra, hogy hogyan gyalázzák az erdélyieket az Amerikai Népszava fórumán, kattintson ide:

http://www.nepszava.com/index.php?do=forum&threadid=2741&p=1

Érdemes visszalapozni a nyolcadik oldalig.
Üdv: fellegvar

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-10 19:05   
Van egy érdekes topik a MON Csevegés témaköre alatt, ott jósoltak a témában is:

Forrás: DELFIN JÓSDA
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=2131&forum=23&841

És a jóslat:



ITT A DELFIN JÓSDA

Kedves Adós

Milyen önzetlen dolog Öntől, hogy a saját jövőjéért percig sem aggódik, hanem a kedvezményesen leértékelt jóslási lehetőséget ismeretlen egyének számára használja fel. És milyen önző, hogy mindjárt két jóslatot is rendel. Pedig tudhatná, ki sokat markol, olykor keveset fog.
De lássuk a medvét, illetve az árnyékát.
A múltkori kocsonyacsontokat használtam fel az egyik sorselemzési mágiához, a másikhoz a reggeli kávé maradékát.
A piros sarokban az idősebbik hetilap, az Amerikai Magyar Népszava Szabadság talán a nyúl (mások szerint macska) csillagjegyében született. Nehéz dolgom volt, hiszen a lap maga sem biztos ebben. Azt állítja, 1891-ben látta meg a lapvilágot, ám a címlap két zászlaja között egy évvel kevesebbet ír. Ő tudja, ő volt ott a násznál, mikor kettőből egybesült. Így lett egyesült. Én innen az óperenciákról kénytelen vagyok hinni neki. Szóval ha elfogadom a saját kormeghatározását, akkor kiderül, hogy benne nincs semmi forradalmi, vagy szenvedélyes. Kicsit körülményeskedő, néha fondorlatos is, de fontos dolgokban nehezen hoz döntést. Erősnek akarja mutatni magát, de félénk és ingatag. Szenved a változásoktól, érzékeny, sértődékeny, hajlamos bármit félreérteni. Az ellenkezőjét is. Bár vannak művészi adottságai, óvatoskodása és hangulatingadozásai gátolják a haladásban. Ámde a magakeverte bajból legalább ügyesen ki tud mászni. Naponta többször is.

A kék sarokban a New York-i Magyar Szó, kilenc évvel fiatalabb, 1902-es születésű kistigris. Ő igazi életművész, szerelemre és pénzköltésre termett. Szereti a kockázatot, a veszélyt, a harcot. Nem ijed meg a saját árnyékától, a medvéétől sem, örül a kihívásoknak, és partnereit ezzel néha az őrületbe kergeti. Meg a karmolással is. A mának él, de vakmerősége hiúságból táplálkozik. Bármit képes feláldozni, bármit elviselni a győzelemért. Nem végez félmunkát. Nem vesz semmit félvállról, és az apróhirdetés még a fél fogára sem elég. (Én is akartam hirdetni benne a jósdát, de az onlájn megrendelőlapból kifogyott az elem.) Skizofrén módon színtén két személyisége van, Híd ő és Szó is. Híd a szavak között vagy szó a hidak között? Ki tudja... Nem egy fázós alkat, ritkán veszi fel a kesztyűt. Hacsak az arcába nem vágják. Mert ahhoz már nem vág jó képet.

Kettejük kapcsolata nagyon ingatag lábakon áll. A tigris ereje és bátorsága szemben áll a nyúl óvatoskodásával és csúfolódásával, megijeszti azt. Ezek az ellentétek összetűzésekhez vezetnek.
Konklúzió: két dudás egy csárdában csak úgy fér meg, ha egyik a páros, másik a páratlan napokon-heteken muzsikál. A másik megoldás, hogy egymás nótáját húzzák el. A harmadik lenne, hogy összehangolják a hangszereiket, de a matematika mai állása szerint ennek lehetősége 10 a mínusz hetediken.

Mrs. Wasorr Kontinentális Sajtóajtónálló és Konfliktuslekezelő




Apropó, ez hogyan is van

"A piros sarokban az idősebbik hetilap, az Amerikai Magyar Népszava Szabadság talán a nyúl (mások szerint macska) csillagjegyében született. Nehéz dolgom volt, hiszen a lap maga sem biztos ebben. Azt állítja, 1891-ben látta meg a lapvilágot, ám a címlap két zászlaja között egy évvel kevesebbet ír. Ő tudja, ő volt ott a násznál, mikor kettőből egybesült. Így lett egyesült. Én innen az óperenciákról kénytelen vagyok hinni neki."

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-10 19:02   
2007-02-09 04:03, Christopher:
-

Üdv,

rég beszéltünk, de örülök, hogy olvaslak.

Hunor

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-10 05:00   
2007-02-09 04:03, Christopher:
önkéntes jellegére azért büszkék vagyunk és reméljük, hogy még sok évig tudjuk folytatni.
________

Kedves Christopher!

Szívbôl gratulálok és sok szerencsét kívánok e nemes munkához!

Üdv: fellegvar
New Yorkból

 
 Rasputyin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-09 08:55   
Kedves Ádám,

"második generációs kanadai magyarként van amikor külön nehézséget jelent a magyar fogalmazás."

Bárcsak sok "első generációs" magyar újságíró tolla lenne ilyen.

További jó munkát.

 
 Christopher  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-09 04:03   
Kedves Hunor és hozzászólók!

Érdeklödéssel olvasom a fórumon kibontakozó vitát és beszélgetést a nyugati magyar médiáról. Jelenleg a Montreálban megjelenö Magyar Krónikát szerkesztem. Már több mint 4 éve irok a lapnak, de tavaly novembertöl én is szerkesztem. Ez számomra nem mindig könnyü feladat, hiszen állásom is van, valamint második generációs kanadai magyarként van amikor külön nehézséget jelent a magyar fogalmazás.

Lapunk kéthetente, minden második pénteken jelenik meg nyomtatott formában, immár 8 éve. Az újságot valójában 1998-ban hozták létre "Montreáli Krónika" néven. 2000-ben került új kézbe a lap és azóta "Magyar Krónika" cimen publikáljuk.

A Magyar Krónika valamennyi szerzöje és szerkesztöje önkéntesmunkát végez. Nálunk senki sem kap fizetést és csak igy tudjuk biztositani a lap megjelenését. Az éves elöfizetési dij csak részben fedezi a lap nyomtatási és postázási költségeit. A legjelentösebb bevételek az állami hirdetésekböl származnak. Évente kb. 6-7 alkalommal hirdet Québec tartomány kormánya, vagy egyéb állami szerv a lapban és valójában ebböl tudjuk fenntartani az újságot. Ezen kivül persze vannak még a lapban apróhirdetések és egyéb cégek hirdetései. De a lényeg az, hogy mi nem tudunk semmilyen honorariumot fizetni szerzöinknek.

Ennek ellenére, szerencsére vannak rendszeres szerzöink és a lap több mint 75%-a eredeti cikkekböl adódik. Továbba a Magyar Krónika elsösorban közösségi, helyi jellegü igy a közösségi hirek mindig elsöbbséget élveznek. Próbálunk rendszeresen tudositani a közösségi eseményekröl. Szerintem valószinü, hogy az e féle újságszerkezet a jövöje az észak-amerikai médiának, hiszen aránylag kevés pénzböl tudjuk üzemeltetni a lapot. Ezen kivül, olyan helyi hireket hozunk le, melyek máshol nem jelennek meg.

Természetesen a Magyar Krónika sokkal kisebb lap mint az Amerikai Magyar Szó vagy az Amerikai Magyar Népszava-Szabadság. De non-profit vállalatunk közösségi, önkéntes jellegére azért büszkék vagyunk és reméljük, hogy még sok évig tudjuk folytatni.

Üdvözlettel,

Ádám Christopher.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 18:09   
2007-02-06 17:23, Ferencz Zsuzsanna:
-

Kedves Hunor, miért csak a tengerentúliak érdekelnek?

Hát USA témakör esetén milyen más javaslatot írjak? De kifejezetten érdekel ez, hiszen több fórumtagunk is része ennek - míg Izrael esetén gyengébben állunk.

Gondolom, pl. az izraeli Keleti újság is megér egy misét... Vajon létezik-e még?

Pár hónapja még létezett, gondolom nem szűnt meg azóta, viszont honlapjuk nincsen.

Hunor

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 17:48   
2007-02-06 17:23, Ferencz Zsuzsanna:

Az is a tengeren túl van Nem az Óperenciás, hanem a Vörös

_________________
poe

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 17:23   
Kedves Hunor, miért csak a tengerentúliak érdekelnek?
Gondolom, pl. az izraeli Keleti újság is megér egy misét... Vajon létezik-e még?

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 16:51   
Ha már a témánál tartunk, engem érdekelne, hogy működik egy tengerentúli magyar hetilap, hogyan/ miért dolgoznak az újságírói, milyen a kapcsolat munkatársakkal, hirdetőkkel, olvasókkal, terjesztés miképpen működik, hogyan választják ki a témakat, milyen a kapcsolat a magyar közösséggel, szervezetekkel, más helyi médiával, stb. Lenne kedved indítani akár egy külön topikot, és abban hetente egy-két érdekesebb beszámolót közzétenni?

Hunor

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 16:38   
2007-02-06 14:55, haaaazseeee:
-

(nem, nem vagyok azonos a Horváth Zsolt név alatt Magyar Nemzetben publikálóval és a Panoráma magazint szerkesztő Horvát Zsolttal sem.)

-

Üdv a MONon!

Viszont azonos vagy azzal a Horvát Zsolttal, aki remélhetőleg ezentúl rendszeresen fog írni a MONon?

Hunor

 
 haaaazseeee  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 14:55   
Tisztelt Vitatkozó Felek, Kedves Mindenki,

Mint a Magyar Szó egykori tördelőszerkesztője féligmeddig érintve vagyok az itt felhozott témában, és most boldogan pihegek itt a képernyő előtt: újra bebizonyosodott ugyanis, hogy jól tettem, amikor két évvel ezelőtt otthagytam az egész nyomorúságos New York-i magyar közéleti bájvilágot, és tavaly ősszel a Magyar Szót is.

Két évvel ezelőtti döntésem oka tágan fogalmazva a helyi magyar közélet kicsinyessége volt — és úgy látom, azóta sem változott semmi. A közéleti kicsinyesség alatt konkrétan azt értem, hogy úgy tűnt, odaát senki sem képes árnyaltan gondolkodni. Minden csak fekete vagy fehér lehet, ajakremegtetően szélsőséges, vagy éppen emelkedetten drasztikus. Az egymás iránt érzett tolerancia zéró, az emberi megértés közelít a nullához, a szakmai tiszteletet pedig tátott szájjal köpik hátba. Befojtva éreztem magam és megalázva, pedig munkámból kifolyólag nem voltam kontaktusban az olvasókkal és a konkurrencia tisztelt képviselőivel sem.

Ebben a kicsinyes elképzelésben a Magyar Szó az amerikai magyarság rákfenéje, a mindenkit átverő pénzgyár, a fiatalokat kizsigerelő haszonélvezeti- és pederaszta amatőr sajtóklub, zsidótőke és egyben tőkésjobb — a másik oldal pedig, a Népszava az őskommunizmus éltető szócsöve, a magyar kormány agresszív bábfigurája.

Pedig fehéren-feketén egyik sem igaz. Két újságról van szó, ami meg szeretne maradni egy zsebkendőnyi piacon, és ezért még jelentős(ebb) szakmai háttérrel rendelkező felnőtt emberek is képesek arra, hogy demagóg módon zanzásításó utakon keresztül próbálják biztosítani piaci jelenlétüket. Akár robinhoodos népmentő demagógiával, mint a mostani Népszava, vagy a magyar kulturális megmaradás egyfajta eszményképét lobogtatva, mint a Magyar Szó.

Jól látjuk: az "Igasssságot a nééépnek"-szindróma ökölharcot folytat a "Maraggyunk meg magyarnak mindenáron"-szindrómával, és közben a helyi magyarok keserűen köpve inkább USA Todayt olvasnak, mert abban Garfield is van, és az még hétfőn is vicces. És a magyar hátralép, és elnézi, hogy eközben a két jelentős magyar lap hisztérikus rohamokkal vagdossa a saját ütőereit. Sejthető már, hogy miért olyan alacsony a közrészvétel a helyi rendezvényeken? Nos, nagyjából ilyesmik miatt.

Egykor éveken keresztül a Magyar Szónál dolgozó belső emberként jelezném: tény és való, hogy az újság előszeretettel alkalmazott kezdő újságírókat és tördelőket a lap működtetése céljából. Az is igaz, hogy az újságnak nem volt mindig pénze kifizetni időben az embereit. Az is igaz, hogy a terjesztés akadozása miatt az újság sokszor nem jutott el a rendeltetési helyére. Az is igaz, hogy a kiadó a Pétermanék családi házában volt. Az is igaz, hogy a cikkek egy része online forrásokból származott.

De nem minden ilyen fekete, fehér, csúnya, poros, és büdös.

Abban a három évben, ameddig én ott dolgoztam, mindenki megkapta a pénzét vagy annak a legnagyobb részét — igaz, jelentős csúszásokkal. Sokszor haragudtunk Pétermanra a vezetési stílusa és a késő kifizetések miatt, de igazából csak belülről lehetett látni, hogy ott nem hideg számításokról van szó. Higgyék el, nekünk, akkori munkatársaknak lett volna a legkönnyebb, ha elhihetjük: Péterman a megszerzett dollárbankókból titokban már milliónyit összeszedett és otthoni párnái alatt rejtegeti nyaralóra gyűjtve, esténként pedig remegő kézzel nyálazza át a kötegeket, miközben egy Bartus-voodoobabát piszkál egy biztosítőtűvel, majd a helyi magyar közösség megtévesztéséről álmodik nyáladzva és kifordult szemekkel.

De ez nem volt igaz. Mert sajnálatos tény, de így van: azon a zsebkendőnyi piacon csak kiváló mendzseléssel lehet életben tartani egy újságot. A Magyar Szót pedig maximum a lelkesedés tartotta fenn. Pétermannak az egyik lényeges (talán pozitív, talán negatív) tulajdonsága, hogy képes annyira megszállottan hinni az újságában, hogy a mi hasunkba is lyukat tudott beszélni. Sikerrel. Volt úgy, hogy hónapokig nem kaptunk pénzt, mégis megszerkesztettük az újságot. Mindeközben Péterman a szemem láttára költötte el összes pénzét (fizetéseit és háza árát) arra, hogy az újságot azon a szinten tartsa, ahol van. (Vagy volt a tavaly ősszel, kilépésemig. Azóta ugyanis nem követem figyelemmel az újság alakulását.)

A Kedves Mindenki fogjon egy tollat és egy ceruzát, és álljon neki kiszámolni, mennyire lehetetlen profitorientáltan kihozni egy újságot. Még Magyarországon is. Ha a cikkek eredete kétséges, és a fotókért sem kell fizetni, akkor megfelelő hirdetőbázissal TALÁN kijöhet a dolog nullára. Kis szerencsével pozitívba is. Abban a pillanatban azonban, hogy akárcsak egyetlen anyagért is fizetni kellett, a Magyar Szó végelszámolásban máris negatívba ment. Ennek egyik oka az, hogy a hirdetésszervezők egyrészt rossz munkát végeztek egy teljesen távolságtartó piacon — ahol a konkurrencia úgy érezte, a hirdetéspiac monopolisztikus, pedig elméletileg nem az —, másik oka pedig Önök, kedves magyar szaktársak, mindenki, aki heti egy dollárt is sajnált az újságért.

Ilyen körülmények közepette Pétermannak természetesen választania kellett: vagy fenntartja az újságát — amibe rengeteg pénzt és még annál is több önbecsülést ölt évek alatt —, vagy kilép a piacról. A fenntartáshoz olcsón dolgozó önkéntesek kellettek, akik késve kapták meg a pénzüket, valamint olcsó — mi több, ha lehet, akkor ingyenes — anyagok. De legalább MEGJELENT az újság. Ergo itt állunk. Illetve álltunk. Illetve állnak.

Kötve hiszem, hogy a Népszavának könnyebb lenne a helyzete. Azt is kötve hiszem, hogy pártpolitikai irányadás alapján rázná a rongyot ezerrel. Mindössze azzal kellett nekik is szembesülniük, hogy ahova beléptek, az a piac ősanyaföldje, az amerikai dzsungelharc, az üzleti knowhow mintatelepe, ahol meg kell harcolni a kedves vevőkért. Akár úgy is, hogy a konkurrenciát égetjük — némileg megalapozott vádakkal, de minimális toleranciát nem mutatva bizonyítvány-magyarázásra.

Nem szép. Én meg boldogan pihegek itt a képernyő előtt, megnyugodva, hogy eljöttem.

Nem célom Pétermant mentegetni, mert ha valaki haragudhatna rá, akkor az én vagyok azért az eljárásért, ahogy tavaly ősszel megszakadt a Magyar Szóval fenntartott munkaviszonyom. Akkor került a megjegyzésekben is emlegetett Világi Gyula a laphoz, én pedig szinte azonnal kiléptem. A kettőnk inkompatibilitása egy külön sztori, azonban a közöttünk kialakult kezdeti feszültség első jelére Péterman kihátrált a hátam mögül, és hagyott egyik napról a másikra elmenni. Egyrészt vakon hitt a Világi-féle csodában — isten látja! talán segít neki foggal körömmel fenntartani a Magyar Szót! — , másrészt pedig engedett azoknak a külső sugallatoknak — ki tudja, hányan voltak, és milyen közel hajoltak a füléhez —, amik azt mondták neki, én már nem is vagyok olyan fontos a lapnak.

Péterman nekem ettől soha nem lesz olyan, mint régen volt, de ez tárgytalan. Az én sztorim lényegtelen. Amit üzenni szeretnék az csak az, zárásképpen: legyünk, kérem, egy picit szürkeárnyalatosak. Pétermannak megvannak a maga ordító hibái. Túl sokat mond arról, ami megvalósíthatatlan, szélsőségesen befolyásolható, amikor az lap túlélése van "at stake", képes hónapokon nem fizetni az alkalmazottait csak azért, hogy a pénzt inkább nagyívű és borzalmasan naiv pénzügyi elképzelésekbe fordítsa a lap érdekében (legyen az mondjuk az országos terjeszkedés, manhattani költözés vagy bármi más), ugyanakkor vakon hisz az újság lázálmában, és törtetésében képes magától elfordítani mindenkit, aki valaha is kedvelte őt. De azt első kézből szeretném tudatni, hogy az ég álja meg: nem ő a kib*ott Antikrisztus.

Üdvözlettel,
Horvát Zsolt
(nem, nem vagyok azonos a Horváth Zsolt név alatt Magyar Nemzetben publikálóval és a Panoráma magazint szerkesztő Horvát Zsolttal sem.)


ui. ezt a hozzászólást a másik topikba is átmásolom, mert a vita eredetileg onnan indult.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 11:56   
2007-02-06 02:01, Krissz:
-

Kedves Krissz,

ha egyes topikban kérem a személyazonosságot, az nem a profil kitöltését jelenti, hanem tényleges igazolást (például lehet akár egy telefonálás, vagy közös ismerős, hasonló egyértelmű dolog). Ez talán szokatlan módszer, de nem különbözik sokban attól az elterjedtebb módszertől, ami más fórumokon van, vagyis hogy meghívásos alapon szólhatnak hozzá résztvevők. Ezt azonban már én tartom túlzásnak. A MONon eddig egy esetben került sor hasonlóra, a németországi kastli gimnáziumhoz kapcsolódó vitában. Ezt a megoldást jónak látom, hogy civilizált legyen a vita, és nem fordulhasson elő kettős nick feltételezése sem (ami nálam egyszerű, ha valaki egy számítógépről ír több néven, azt látom). A vitában eddig három résztvevő esetén egyértelmű az azonosság, Bartus László, Pétermann István, Lepu esetén.

Hunor

 
 Krissz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-06 02:01   
Hali Hunor.
Remélem sikerült a beéllítás és publikus lett az adatlapom.
Polacsek Krisztián

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 22:31   
Kedves Lepu,

en továbbra is fenntartom a 2007-02-05 22:23 dátum alatt írt üzenetem, és a másik topikban tett megjegyzésem, hogy mindenki egy néven írhat.

Hunor

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 22:26   
2007-02-05 22:23, hunor:
hozzászólónak, akkor tedd ezt Te is, vagyis mostantól csak magad megnevezve - vagy ne szólj hozzá így.


Nem azért, de a profiljában bent van a teljes neve.


Lepura is vonatkozik ez, de az ő személye nyilvános a fórumon, tehát ez rendben van.


nekem meg jó hogy nem a címem is majdnem bent van már némelyik topikban...



 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 22:23   
Kedves Krissz,

így nem fair, vagyis ha írsz a saját véleményét teljes névvel, beazonosíthatósággal rendelkező hozzászólónak, akkor tedd ezt Te is, vagyis mostantól csak magad megnevezve - vagy ne szólj hozzá így.

Lepura is vonatkozik ez, de az ő személye nyilvános a fórumon, tehát ez rendben van.

Hunor

 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 22:22   
ha visszaolvasol az eléjére, ezzel kezdtem. Én úgy fejeztem ki, hogy nagyon kézenfekvő...
2006-11-08 09:44

 
 Krissz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 22:19   
Majdnem teljesen elfelejtettem megírnom, hogy úgy könnyű egy lapot fenntartani, hogy a komcsi magyar kormánytól kap rá pénzt. Igaz, ezt az állításomat nem tudom bizonyítani (lásd Hunor hozzászólását), de szerintem ez egy köztudott információ.
 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 22:01   
2007-02-03 16:49, usanepszava:
olyanok vannak, akik teljesen semleges, nem nekik szolo bejegyzeseimet sem turik el sertegetes nelkul.


-semleges bejegyzés nincs.
-nem nekikszóló nincs.
-Akárhogy is nézem, mi csupán a szubjektív véleményünket tettük közzé. Ha valaki meg akar rajta sértődni, én nem fogom meggátolni benne, mindenki ahogy szeretne. De tele van az egész fórum ezzel a belinkelt szennyel.

Ebben nem veszek reszt. Ha beszelgetnenek az olvasok a laprol, az jo lenne, de ez nem beszelgetes.

Jó beszélgessünk róla. Miről is? Őőő, nincs is miről, mert egy propagandahalmazról van szó... A mai fiatalabb generáció ennek meg már nem dől be olyan könnyen. Hazudozni úgy kell, hogy el is higyjék. Persze, lehet az amerikai magyar nyugdíjasok, akik 10évente egyszer elmennek Magyaro.-ra elhiszik, ami ebben a szennylapban áll, de aki csak az országnak a közelébe megy, tudja tapasztalaból, hogy még a névelőket is kritikusan kell nézni, annyira nem stimmel semmi.


Ilyen kornyezetbe nem sullyesztem le az ujsag nevet.

Elnézést, de ez a környezet még emelte az újság nevét. Az a sok link, az mind segít abban, hogy a googleben magasabb helyre jusson.

Aztan magatok kozt azt irkaltok itt barmirol, amiket akartok. Aztan mindenki kialakitja rola a velemenyet. Ez engem nem erdekel.


Ez végre egy egészséges hozzáállás lenne. Csak kár, hogy ezt sem lehet igazán komolyan venni.


 
 Krissz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 21:49   
Tisztelt olvasók! Szeretnék magyarázatot kapni arra miért is olyan nagyon baloldali vagyis komcsi a Népszava újság? Miért húz le más újságot úgymond nyilvánosan? Miért akarja bezáratni a Népszavás ezt a topikot, hogyha számára kedvezőtlen tényt állít valaki?
 
 Lepu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 21:48   
2007-02-03 17:06, usanepszava:
Tenyleg tavozom, es most mar vegleg.


Már majdnem kinyitottam a pezsgőt...
De hiába, a komcsiknak nem lehet hinni....

 
 Krissz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 21:23   
Már így is leírad magadat és az újságod nevét a béka se alá.. Köszönd meg magadnak..
 
 Krissz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-05 21:14   
Kedves Valéria.
Őszintén mond meg miért csak nekem írsz ilyen szívhezszóló üzenetet? A kedves és általad szeretett Népszava újság főszerkesztőjének mocskolódó mármár undorító hozzászólásait miért nem becsmérled? Pedig lehetne.

 
 usanepszava  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-03 22:09   
Kedves Hunor,

koszonom a megertesedet. A tovabbi felkinalt lehetosegekkel nem kivanok elni. A tobbit privat levelezesben folytatjuk. Szia, Laci

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-03 19:55   
A topik korábbi címe Nyugati magyar média volt, én neveztem át két héttel ezelőtt, most visszakapja a korábbi nevét.

Laci, remélem, továbbra is írsz, hiszen a Népszava hetilapot Te képviseled a fórumban.
A felhasználói név törlése kapcsán: lehet nevet törölni, de megmarad a korábbi üzeneteknel, vagy lehet kérni a megváltoztatását is, akkor lehetsz BL, Bartus_László, stb., és ez visszamenőleg is átírja a neved.
Topik törlése: az nem lehetséges, talán akkor tennék kivételt, ha egy adott topik indítója kérné, és még más nem szólt volna hozzá.

Üdv,

Hunor

 
 usanepszava  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-02-03 17:06   
Kedves Hunor,

ne haragudj, en szivesen reszt vettem volna itt, es a magam szereny modjan gazdagitottam volna a forumodat, de meg egyetlen eset nem volt, hogy a legsemlegesebb bejegyzesemet ne kiserte volna primitiv mocskolodas es sertegetes. Erre nem vagyok hajlando. Tenyleg tavozom, es most mar vegleg. Es valoban arra kerlek, hogy ennek a topiknak a nevet kereszteld at, vedd le rola az ujsagunk nevet. Nem vagyok senkinek a labtorloje, emberi meltosag is van a vilagon. Egyszer hadd legyen nekem is igazam, ne legyek tehetetlenul kiszolgaltatva a primitiv sertegeseknek, hadd vedekezzek, hadd tavozhassak meltosaggal es emelt fovel innen, ezek az emberek pedig eletukben egyszer csak egy ilyen kicsit hadd koppanjanak, hogy nem lehet ezt a mocskolodast, amit mindenhol folytatnak, zavartalanul uzni. Nem tudlak erre kenyszeriteni, nem is akarlak, nem tudok es nem is akarok semmit tenni, ha ezt nem teszed meg. Csak nagyon megbantott es csalodott leszek. Kerlek erre. Baratsaggal. Ez az utolso keresem. Szia, Laci

 
Ugrás a ( 1 | 2 | 3 | 4 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó