2017. november 21. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> Mi vagyunk! >> Kapcsolódó: MON - Válogatás: Olvasóink levelei
Új topik indítása   Üzenet küldése
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2007-11-30 09:54   
FERENCZ ZSUZSANNA ÜZENETE:

Yes.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-12-30 11:08   
2006-12-29 20:02, pesti:
-

Kedves Pesti,

üdv a MONon!

Ha van kedved, a könyvedről írj valamelyik Kultúra témakör alatti topikban, illetve a Magyar Világkapcsolat rovatunkat is ajánlom figyelmedbe.

Üdv,

Hunor

 
 pesti  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-12-29 20:02   
2006-04-20 11:09, hunor:
-

Tisztelt Simon Hunor Úr

A Mi vagyunk rovatban végigolvastam egy párszor a minket disszidensnek nevező, kissé csorbúlt jellemű honfitársunk ömlesztett véleményét és keserűségeit. Azon tűnődtem, hogy az olyan jellem mint ő, aki abból a panasz áradatból ki nem gyógyúl, vajon milyen politikai beállítottságú? Állítása szerint végigjárta Recsket, de korán megfigyelte, hogy akik távoztak az országból azok a könnyebb sorsot választották. Hazatértük, akár túrista, akár rokon szintén problémát okoz neki, más okok miatt Kossuth Lajosig visszavezetve. Szegény ember elgabajodott a négy diploma,( amiből az átlagnak egy is elég, de termeljen benne) a kevés haszonnal kitermelt emberi képesség között, amit nyugdíja is tükröz.

Írtam két könyvet a távozásom és az azt követő életemről, mások sorsának ábrázolásával. Az első kötetem végére írtam egy utószót is, ha elfér itt, mint vélemény, idéznék belőle.

Levelezni kezdtem emberekkel. Érzelmileg az általam megírtak alapján kérdeztem, válaszoltam. Nem vitatkoztam azokkal akik kijelentették, hogy nekik is rossz volt még is maradtak. Ettől még nem lett tartalmasabb az életük. Magyar ember azt hiszi, hogy felállíthat normákat a távozóval szemben, az egyéni vágyak, és a nemzeti létezés sajátos értelmezésével.
Nem vitatkoztam azokkal, akik azt írták, hogy kalandvágyból otthon maradtak, önmagukon gúnyolódó emberek voltak. Nem tudtak alám tenni, nem értük, ellenük, helyettük távoztam. Nem vitatkoztam az ügyésznővel sem, aki azt írta nekem, hogy az emigráció hátat fordított hazájának, nem vett részt a változások előkészítésében, nincs joga beleszólni az ország ügyeibe. Nem tudom hogyan hámozta ki érdeklődésemből, hogy akarata ellen mást akarok, de kivetítette rám mérgét, ő azonban tudhatta volna, hogy nincs igaza. Mindnyájunknak van egy elvitathatatlan joga, és ez a születés joga. Számunkra, így letisztultan a haza fogalma más, nem a politikai élet, és annak egyénileg való értelmezése, - az elől jöttünk el -, hanem a táj, a lélek, a mentalitás, a nyelv, és a kultúra.
Nem filozofálni akartam, nem kerestem szociális megoldásokat, csak arról írtam ahogy az élet pofozott, így kaptam, így csattant. Vagy így, vagy úgy simogatott. Egy szép, őszinte könyvet akartam írni a pislákoló szeretettről, az egyszerűségről. Megvetéssel a szürkeségről, egy keserű, durva világról. Benne éreztetni szerettem volna, hogy megtanultan kezeltem kibontakozó sorsomat. Sokan írtak könyvet sorsukról, hallottam, hogy az emigráció lelkületére otthon is kíváncsiak, ki együtt érezve, ki utálattal beszél, mások irigykedve, vagy lenézve fogalmaznak meg sablonos dolgokat rólunk.
A pénz, az elérhető magasabb jólét lehet, hogy írásaikban mások témája lett, bár az én tapasztalatom az volt, hogy éppen az játszotta a legkevesebbet életünkben, amit elértünk azt mégis az új világ gazdasági ereje adta nekünk, cserében az elfogadott normákért, ez azonban kijárt mindenkinek. De annak is, aki a harmadik világba került. Nem is említettem róla semmit, mert nem érintett életemben.
A világ azonban tágabb lett számunkra, gondolatainkat örökre magyar mentalitásunk vezérlik, sokat bővült amióta eljöttünk, persze változtunk a hazaiakhoz képest, mintha ez a javunkat szolgálta volna. Ismertebb vagyunk magyarnak, mint etnikum, mint azok, akik otthon vannak, hiszen képességeink, helytállásunk szerint ítéltek meg. Külföldön élve kevéshez kötött a múltunk. Az egyéni felemelkedés gyorsabb volt, mint a múlttal megküzdeni nem tudó óhazában. Mi bebizonyítottuk, hogy tudunk dolgozni, alkotni, nem sírtunk választott sorsunk felett, inkább követtünk másokat, bár nem lettünk úttörők. Mi egy támogató nemzet vagyunk.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-20 11:09   
Ujabb leveleket masoltam be, utobbiak kozott akad provokativabb is - igyekszem bemutatni valamennyi MONhoz erkezo levelet, igy lehet teljes kep az olvasoi levelekrol.

Hunor

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-20 12:38   
Uj leveleket folyamatosan teszek fel.
 
 fodorerika  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-12 12:56   
Tok jo olvasni nemelyik levelet. Mert az embereknek megvan az a rossz szokasa, hogy ha vmi jo, az magatol ertetodo, es csak akkor irogatnak, ha vmi nem jol mukodik. De ezek kozott vannak szepek, szivmelengetoek, amit az ember mosolyogva olvas. Ezert erdemes, nem???
 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-01-11 13:45   
Olvasoi levelek itt:
MON - Válogatás: Olvasóink levelei - Csak olvasás
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=3244&forum=29&11

Tobben javasoltak, igy megis megnyitom ezt a kapcsolodo topikot, itt lehet hozzaszolni a levelekhez - de erdemes figyelembe venni, hogy a szerzok nagy resze nyilvan nem olvassa a valaszokat, illetve csak velemenykent/ olvasokent, es nem vitainditokent fogalmazta meg gondolatait.

Hunor

 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó