2020. március 29. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> USA >> AMERIKAI MAGYAROK -statisztikák
Új topik indítása   Üzenet küldése
 syed20  módosítás |   válasz erre |   profil |  2014-10-14 12:48   
A kivándorlók elsõsorban az USA iparilag fejlett keleti államaiban - Pennsylvania, Ohio, New York, New Jersey, Illinois, Nyugat-Virginia - telepedtek le. A többség szénbányákban, vas- és acélgyárakban, vegyi üzemekben talált munkát, mint szakképzetlen, olcsó munkaerõ, hiszen eredetileg, kis kivétellel mindannyian mezõgazdasági munkások, földmuvesek voltak, s az ipari termelésben, gyári munkában nem voltak jártasak.
_________________
sultan

 
 greislige  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-12-07 12:06   
Ha valakinek barmi anyaga van a magyarok bevandorlasarol az 1825-1925 közötti idöszakban (föleg a kossuth-i emigraciorol es a szazadfordulo körüli gazdasagi menekültekröl), legyen az statisztika, tanulmany, könyv, barmi, legyen szives jelentkezzen!
Calyx, ha meg latogatod ezt a forumot, legyszi te is irj, köszi!!!!

 
 ex-MON-tag3  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-11-23 17:09   
2002-11-20 18:14, liz:
-
Magyarországról az Amerikába irányuló kivándorlás - kisebb emigráns csoportoktól eltekintve az 1848-49-es szabadságharc leverése után, - az 1870-es években indult meg. A kivándorlás Magyarország nemzetiségi részein kezdõdött, elsõsorban a keleti régiókban, Sáros, Zemplén, Szepes és Abaúj-Torna megyékben. A szakirodalom ezeket a területeket az amerikai kivándorlás központjának, bölcsõjének nevezi. Elsõként a szlovákok vándoroltak ki, az õ nevükhöz fuzõdnek a bevándorlók által létrejött elsõ települések, s fokozatosan csatlakoztak hozzájuk és követték útjukat a magyarok. Az elsõ amerikai kivándorlók sárosmegyei származását bizonyítják a Streator bányásztelepülés (Illinois állam) római katolikus plébániájának krónikai feljegyzései, miszerint a bevándorlók által 1884-ben alapított Szt. István templomban 1884-1889 között 78 ifjú pár kötött házasságot a Giralt-i járásból, valamint Szepes megyébõl. Az elsõ kivándorlók többsége nem szándékozott végleg letelepedni az USA-ban. Azzal a céllal vándoroltak a tengerentúlra, hogy ott munkát találjanak, pénzt gyujtsenek, hogy hazatérve földet, házat vásárolhassanak. A statisztikai kimutatások szerint azonban a magyarországi kivándorlóknak mintegy negyedrésze tért csak haza 1914-ig, a többiek az elsõ világháború után lassan lemondtak a hazatelepedésrõl. A magyarországi kivándorlók száma az amerikai bevándorlási hivatal adatai szerint 1871-1913 között elérte az 1,8 milliót. A legtöbbjük (cca 1,4 millió) abban az idõben hagyta el az országot, amikor a tengerentúli kivándorlási mozgalom a tetõfokán állt, az 1900-1913 közötti idõszakban. Figyelembe kell venni azonban azt a tényt is, hogy az amerikai hivatalok statisztikái szerint a magyarországi bevándorlóknak kb. 25%-át ismételten regisztrálták a partraszállásnál, ugyanis ezek a személyek kétszer, sõt háromszor is megtették a hajóutat oda-vissza. A született amerikaiak ezért "vándormadaraknak" (the birds of passage) csúfolták õket.
A kivándorlók elsõsorban az USA iparilag fejlett keleti államaiban - Pennsylvania, Ohio, New York, New Jersey, Illinois, Nyugat-Virginia - telepedtek le. A többség szénbányákban, vas- és acélgyárakban, vegyi üzemekben talált munkát, mint szakképzetlen, olcsó munkaerõ, hiszen eredetileg, kis kivétellel mindannyian mezõgazdasági munkások, földmuvesek voltak, s az ipari termelésben, gyári munkában nem voltak jártasak. Általában a legnehezebb, legtöbb fizikai erõkifejtést igénylõ és sokszor a legpiszkosabb munka lehetõségei nyíltak meg elõttük, amelyeket az amerikai születésu munkások nem akartak elvállalni, s "foreign job" -nak, külföldi munkának neveztek. A nõk a textiliparban, gyapjúfonógyárakban, a selyem- és viaszosvászongyártásban, ruha- és fehérnemugyárakban, gumi- és dohánygyárakban találtak munkát. A fiatal lányok kezdetben ideiglenesen gyakran házi cselédnek szegõdtek el az amerikai családoknál, esetenként magyar boltosoknál, szalonosoknál, havi 10-20 dolláros fizetésért. A cselédkedést legtöbbjük átmeneti munkának tekintette, férjhezmenetel elõtti hozománygyujtés lehetõségének.
A fentiekkel szemben az Egyesült Államok mezõgazdasági központjai a bevándorlók körében csekély érdeklõdésre tarthattak számot. A vizsgált idõszakban a magyarországi bevándorlóknak csupán alig 1%-a talált munkaalkalmat a mezõgazdasági ágazatokban. Szétszórtan, az USA 48 államában farmokon muvelték a földet.Az ipari és a mezõgazdasági munkások bére között ugyanis szembeötlõ különbség volt. Az USA iparilag fejlett országaiban a munkabérek nagyon vonzóak voltak, sokkal magasabbak, mint bármely fejlett európai országban. Az akkori magyarországi munkabéreknek átlagban a négyszeresét tették ki, így érthetõ volt, hogy a bevándorlók majdnem kizárólag az iparban kerestek munkát. Míg Magyarországon a mezõgazdasági munka a külterjes gazdálkodás miatt szezonális jellegu volt, az USA-ban egész évben kínálkozott munkalehetõség. A bevándorlók munkabére azonban messze elmaradt az amerikai munkás átlagbére mögött, mivel túlnyomórészt a szakképzetlen, betanított munkások kategóriájába tartoztak. Míg a szakképzett munkások bére 1890-1914 között 74%-kal növekedett, a szakképzetlen munkásoké csak 31%-os növekedést mutat.

Az érdekesség kedvéért : Clevelandben (Ohio állam) a napszámos átlagos heti munkabére 1910 körül 10,55 dollár volt, a közép-nyugati részeken a vas- és acélgyárakban elérte a 12,34 dollárt. New York város munkaközvetítõ irodájának adatai szerint a szláv és magyar bevándorlók átlagos napi bére 1,46 dollár volt. A legjobban a bányászok kerestek, napi 2-3 dollárt. A bevándorlók munkaideje is hosszabb volt az amerikai bennszülött munkásokénál. A gyárakban kezdetben napi 12 órát dolgoztak a hét minden napján. Azok a munkanemek, melyekben a magyarországi bevándorlók dolgoztak, a legveszélyesebbek voltak, hiszen a bányászat és a fémipar kívánta a legtöbb áldozatot. A magukban véve is veszélyes munkaterületek kétszeresen azok lettek a bevándorlók számára. A nyelvet nem ismerték, nem értették a szóbeli figyelmeztetéseket, a veszélyt jelzõ feliratok sem mondtak sokat a számukra, így gyakran lettek munkahelyi balesetek, tömeges bányaszerencsétlenségek áldozatai.

 
 sycamore  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-11-20 18:14   
Bimbi, kivancsi lennek arra,hogy peldaul miert nepszeru Ohio, es miert nepszerutlen pl. Dakota a magyarok koreben?
Amerika hatalmas. Egy magyar milyen tenyezok alapjan tudja kivalasztani az uj lakhelyet?
Nekem is van sok ismerosom Ohioban.
Erdekesnek talalom ezt a statisztikat, koszi szepen.

 
 bimbi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-11-18 21:50   
Amerikai magyarok - statisztikak:

Census 2000:
Often referred to as Magyars, the 2000 United States Census lists
1,398,724 persons of Hungarian ancestry.

The states with the largest Hungarian-American populations include:

1. Ohio- 193,951
2. New York- 137,029
3. California- 133,988
4. Pennsylvania- 132,184
5. New Jersey- 115,615

Here is a complete state- by- state breakdown of the Hungarian-American population:

State Hungarian-American population Hungarian-Americans as a Percentage of total Population
Alabama 3,977 - 0.1%
Alaska 2,238 -0.4%
Arizona 23,571 -0.5%
Arkansas 2,309 -0.1%
California 133,988 -0.4%
Connecticut 40,836 -1.2%
DC 2,048 -0.4%
Delaware 3,886 -0.5%
Florida 96,885 -0.6%
Georgia 15,293 -0.2%
Hawaii 2,104 -0.2%
Idaho 2,672 -0.2%
Illinois 55,971 -0.5%
Indiana 35,715 -0.6%
Iowa 3,366 -0.1%
Kansas 3,903 -0.1%
Kentucky 6,499 -0.2%
Louisiana 4,625 -0.1%
Maine 2,906 -0.2%
Maryland 22,941 -0.4%
Massachusetts 18,427 -0.3%
Michigan 98,036 -1.0%
Minnesota 12,279 -0.2%
Mississippi 1,843 -0.1%
Missouri 13,694 -0.2%
Montana 3,250 -0.4%
Nebraska 2,740 -0.2%
Nevada 10,285 -0.5%
New Hampshire 3,784 -0.3%
New Jersey 115,615 -1.4%
New Mexico 4,331 -0.2%
New York 137,029 -0.7%
North Carolina 16,100 -0.2%
North Dakota 2,802 -0.4%
Ohio 193,951 -1.7%
Oklahoma 3,626 -0.1%
Oregon 11,265 -0.3%
Pennsylvania 132,184 -1.1%
Rhode Island 2,127 -0.2%
South Carolina 7,953 -0.2%
South Dakota 982 -0.1%
Tennessee 8,323 -0.1%
Texas 30,234 -0.1%
Utah 3,306 -0.1%
Vermont 3,058 -0.5%
Virginia 25,783 -0.4%
Washington 18,590 -0.3%
West Virginia 7,477 -0.4%
Wisconsin 23,945 -0.4%
Wyoming 1,561 -0.3%




 
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó